FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Magyarország presztízse növeli kárpátaljai magyar oktatást

Olvasóink értékelése: / 1
ElégtelenKitűnő 

Magyarország és vele a magyar nyelv presztízsének növekedése erősítheti a kárpátaljai magyar oktatást – hangzott el a kárpátaljai Felsőszinevéren zajló XIX. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem oktatási kérdésekkel foglalkozó előadásán, ahol felszólalt Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár és Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman is.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Kárpátalján a magyar kultúra és a magyar nyelvű oktatás helyzete, presztízse esősorban attól függ majd, hogy mennyire erősödik meg a magyar állam és milyen válaszokat tud adni az Ukrajnában tapasztalható ukránosítási folyamatokra.
Fontosnak nevezte Orosz Ildikó, hogy a budapesti kormány egységes felvételi követelmény-rendszert teremtsen a kárpátaljai magyar diákok magyarországi továbbtanulására. Jelenleg ugyanis sok kárpátaljai magyar szülő azért nem választja a kárpátaljai magyar középiskolákat gyermekeinek, mert az ukrán nyelvű iskolákban végzett magyarok egyszerűbben juthatnak be a magyarországi felsőoktatásba.
Mint hangsúlyozta, Magyarország érdeke is, hogy a határon túli tehetséges fiatalok ne Kijevben, Pozsonyban vagy Bukarestben, hanem Magyarországon folytassák felsőfokú tanulmányaikat.
Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára elmondta, hogy a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás kérdéseit fel kell vetni az ukrán-magyar kisebbségi vegyes bizottság várhatóan az ősszel sorra kerülő ülésén. "A jó ukrán-magyar kormányzati kapcsolatokat ki kell használni" –tette hozzá a helyettes államtitkár, aki a megvitatandó kérdések között megemlítette a kárpátaljai magyar egyházi középiskolák ügyét, amelyek egy törvényváltozás miatt néhány éve kikerültek az ukrán állam által támogatott oktatási intézmények köréből.
A tervekről szólva Répás Zsuzsanna elmondta, hogy segítséget kívánnak nyújtani a szórványban élő magyar gyerekek magyar tannyelvű iskolákba történő eljutásában, segítve a napi bejárást és a bentlakásos kollégiumok létrehozását, fenntartását.
Fontosnak mondta a helyettes államtitkár, hogy "a Kárpát-medencében egységes oktatási teret tudjunk kialakítani, egységes terminológiával, egységes megszerezhető tudásanyaggal, megteremtve az átjárhatóságot". Ennek kapcsán kulcskérdésnek nevezte a diplomák és a tudományos fokozatok Ukrajna és Magyarország közötti kölcsönös elismertetésének megteremtését.
Brenzovics László, Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke erről elmondta, hogy Ukrajna és Portugália között már létezik a diplomák kölcsönös elismertetése. Amíg magyar-ukrán viszonylatban nem jön létre ilyen megállapodás addig akár az is elképzelhető, hogy Portugálián keresztül, közvetve ismertessék el a magyarországi és az ukrajnai diplomákat és posztgraduális végzettségeket.
Hangsúlyozta, hogy amíg nehézkes a diplomák elismertetése, addig a kárpátaljai magyar felsőoktatásba alig lehet bevonni a magyarországi egyetemi, főiskolai oktatókat.
Aáry-Tamás Lajos, oktatási jogok országgyűlési biztosa szerint az oktatás közpolitikai ügy is, ezért azt is meg kell vizsgálni, "hogyan tudnánk igazán közpolitikai kérdéssé tenni a kisebbségi oktatást". Ehhez alapot jelenthetnek azok a nemzetközi egyezmények, amelyek az oktatást úgy vizsgálják, hogy az egyes államokat saját magukhoz és egymáshoz képest is értékelni tudják. Ezeknek a nemzetközi normáknak a megvalósítása és betartása Ukrajna esetében is felvethető a kétoldalú, magyar-ukrán tárgyalásokon.
A tanácskozáson szóba került a vegyes, ukrán-magyar oktatási intézmények bővítésének ötlete. A témához hozzászóló Répás Zsuzsanna, Orosz Ildikó és Brenzovics László egyetértett abban, hogy ezek a kezdeményezések nem szolgálják a magyar nyelvű oktatást és csökkentik a magyar oktatási nyelv presztízsét. Répás Zsuzsanna a magyar nyelv visszaszorulását jelentő szlovéniai tapasztalatokat említette. Brenzovics László pedig beregszászi és técsői példát hozva fel azt hangsúlyozta, hogy rendkívül veszélyes a magyar tannyelvű iskolákba ukrán tanórákat beépíteni, mert ahhoz ukrán anyanyelvű tanárok is kellenek, és ennek következtében csökkenhet a magyar anyanyelvű tanárok száma.

 

Módosítás dátuma: 2011. július 07. csütörtök, 07:12  

Kapcsolódó anyagok

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés