FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Helyzetjelentés az autonómia-ligákból

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 


"Az autonómia már nem követelés, hanem a prognózis" - mondta Németh Zsolt a Tusványoson rendezett nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen.

Répás Zsuzsanna moderátor, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára felvezetője után Pásztor István nyitotta meg a hozzászólások sorát. A VMSZ elnöke szerint a feltételek folyamatosan változnak az autonómia kapcsán. Az új magyar kormány hiteles politizálásra törekszik: amit 8 évig ellenzékben mondtak, első lépésre meg is tették, és ez egybeesett a határon túli magyarok törekvéseivel.

Az elmúlt egy évben Magyarország politikai helyzete a térségen belül felértékelődött. Ez segíti a határon túli magyar közösségek érdekérvényesítő erejét általában és az autonómia vonatkozásában is.

Szerbia az uniós csatlakozás kapcsán a sor végén kullog, de Magyarország segítőkészsége itt is tetten érhető, csakúgy, mint Horvátország esetében. Ez erősíti az ottani magyar közösség presztízsét is az országon belül. A Képíró-ügynek nem szabad megakasztania a két ország közötti fejlődő kapcsolatokat. A magyar kormányzat számára fontos a VMSZ álláspontja a Szerbiával való kétoldalú kapcsolatok tekintetében.


Véleménye szerint változatlanul fontos, hogy nekünk, magyaroknak kell megfogalmazni, mit akarunk autonómia címén, egymással szót kell érteni ebben a témában. Partnereket kell találni a többség politikai képviselői között, méghozzá úgy, hogy meglegyen a parlamenti többség. Meg kell értetni velük, hogy ez nem destabilizálja az adott országot.

Délvidéken az elmúlt egy évben megalakult a Magyar Nemzeti Tanács, ami megfogalmazta programját. Stratégiát fogadtak el az oktatás, művelődés és a tájékoztatás tekintetében. Feltérképezték a Vajdaság területén első osztályba iratkozó gyerekek helyzetét, és személyesen folytattak kampányt, hogy a szülők magyar osztályba írassák a gyerekeiket. Ennek elősegítésére iskolabuszt is szerveztek. A magyar kormány segítségével felsőoktatási ösztöndíj-programot hirdetnek. Cél, hogy saját egyetemistáik otthon végezzék el az egyetemet, megtanulják a magyar és a szerb szaknyelvet, és szülőföldjükön tudjanak dolgozni. Folyamatban van az oktatási és művelődési intézmények alapító jogainak átvétele.

Berényi József MKP elnök elmondta, hogy bár tavaly kiszorultak a szlovák parlamentből, de a helyhatósági választásokat Dél-Szlovákiában tavaly gyakorlatilag megnyerték. Fontosnak tartja, hogy ők kaptak meghívást a MÁÉRT és a KMMKF üléseire. Nem hiszi azt, hogy egy vegyes párt sikeresebb lehet az érdekérvényesítésben, mert a nemzetiségi követelésekben már párton belül is kompromisszumokat kénytelenek kötni. Ezt bizonyította, hogy a szlovák nyelvtörvény módosításával a helyzet nem lett jobb. Példának említette, hogy az eredménynek tekinthető 15%-os küszöb 10 év múlva lép életbe. Az autonómia tulajdonképpen fel sem merülhet a szlovák politikai közbeszédben.

Ennek egyik oka a magyar politikai képviselők megosztottsága: vannak, akik úgy gondolják, hogy a többségi nemzethez szabják a mércéjüket. A másik oknak az Európai integráció tekinthető: Szlovákia érte el a legnagyobb eredményeket a környező országok közül, mert nem csak az Európai Unióhoz és Schengeni Övezethez, hanem az Euro-övezethez is csatlakozni tudott. Ez megnövelte a szlovák politika önbizalmát. Céljuk, hogy nemzetállam legyen Szlovákia, a magyar kisebbség eltűnjön, és ezzel megszűnjön a probléma.

Tisztában vannak vele, hogy a szlovák parlamentben kell többséget szerezni a törekvéseiknek. Véleménye szerint ezt egyfajta „árukapcsolással” lehet csak elérni. Ehhez azonban elvi politizálásra van szükség. A népszámlálás várhatóan kedvezőtlen eredményei által kiváltott katarzist jó alkalomnak tartja arra, hogy felrázzák a felvidéki magyarságot.

Kovács Miklós a KMKSZ elnöke előadása elején arra a kérdésre próbált választ találni, mi az autonómia? Sokan úgy gondolják, meg lehet ítélni bizonyos kritériumok alapján, adott közösség rendelkezik-e autonómiával vagy sem. A szó „ön-törvénykezést” jelent, azaz olyan közösség, amely saját magának szabja meg a törvényeket. Kárpátalján marginalizálják azokat, akik a józan ész alapján próbálják képviselni a saját érdekeiket. A magyar közösségben sokan igénybe veszik a támogatásokat, a szavazataikat mégis „eladják” az ukrán „maffia-pártoknak”. Fontos Magyarország „autonómiája” is, azaz hogy a saját törvényeit, érdekeit tudja érvényesíteni. Feltette a kérdést, hogy vajon az elitben hány moszkovita, brüsszelita, atlantista van? Hány ilyenre jut egy-egy autonóm ember?

Brezovics László a KMKSZ alelnöke elmondta, hogy a Szovjetunió felbomlása tette lehetővé, hogy a kárpát-medencei magyarok lehetőséget kapjanak arra, hogy megszervezzék magukat és kiálljanak érdekeiért. A kárpátaljai magyarság számára éppen 1991-ben adódott a legnagyobb lehetőség arra, hogy kiharcolja az autonómiát. Akkor egy helyi népszavazáson a lakosság elsöprő többsége támogatta ezt. Az ukrán és a magyar politika részéről ez azonban nem kapott elegendő támogatást, így ez végül nem valósult meg.

Jelenleg nem túl rózsás a helyzet: magyar-ellenes hisztériakeltés folyik a sajtóban. A Régiók Pártja központosított hatalmat épít, csökkenti az önkormányzatok hatáskörét. Bár nem valósult meg az a félelem, hogy az új ukrán vezetés az Oroszországgal történő reintegrációra törekedne, a kisebbségek jogait és lehetőségeit folyamatosan nyirbálják.

De a közösség jelenleg is létezik és a jelenlegi magyar kormány támogatását bírja, ami a közösség fenntartásában is nagy segítség. Az aktuális problémák közül kiemelte a választási körzetek magyarok számára kedvező kialakítására való törekvést. Az iskolai beiratkozással eddig nem volt gond, viszont ez most megfordulóban van, mert az érettségi szabályokat megváltoztatták, és az egyetemi bejutás feltétele az ukrán nyelven, az ukrán tananyag alapján tett érettségi vizsga. Úgyhogy itt is fontos a „házról-házra” kampány a gyerekekért. Fontos a 2012-es népszámlálás is, hogy magyarnak vallják magukat a kárpátaljai kisebbség tagjai.



Ezt követően Kelemen Hunor az RMDSZ elnöke kapott szót. Kifejtette változnak az autonómia feltételei időben és az adott régió függvényében is. Erdélyben figyelembe kell venni, hogy az erdélyi emberek mit akarnak: szabadon és biztonságban akarnak itt élni. Ehhez a legjobb út, a legjobb eszköz az autonómia. Két út: a teljes autonómia egy lépéssel történő kiharcolása, vagy a lépésről-lépésre haladás. Lehetnek-e egységesek az autonómia igények a Székelyföld, Partium vagy Közép-Erdély vonatkozásában? Az utóbbi években a nyelvi jogok kialakultak, a közösségi szimbólumok használhatók. Vannak még lépések, amik szükségesek, de ezek csak napi aprómunkával érhetők el. Változik a nemzetközi és a gazdasági környezet is. Ezekhez is alkalmazkodni kell.

Az autonómia alapja a transzszilván-értékek hangsúlyozása lehet. Ezek közül kiemelte a párbeszéd szükségességét. Minden döntéshez szükséges többséget találni partnereket a parlamentben. Szükség van Budapest támogatására is, de ez kevés, ha hiányzik az itteni közösségek egységes támogatása. Kiemelte, hogy amióta jelen vannak magyar képviselők Brüsszelben, ott folyamatosan napirenden tartják a kisebbségek ügyét.

Romániában szükséges a közigazgatási reform, az átszervezéseknél azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni a történelmileg hagyományos régiókat. A nemrég felvetődött terv nem vette figyelembe az etnikai elveket, ezért nem tudták elfogadni. A javaslatuk, hogy a mostani fejlesztési régiókat átalakítsák működőképes régiókká. Első lépésként például szükséges lehet a székelyföldi régió létrehozása, majd ezek átalakítása közigazgatási egységgé.

A kisebbségi törvénytervezet egyeztetése már lezárult, addig azonban nincs értelme a törvény elfogadásának, amíg nem biztosítható, hogy az autonómia tanácsok megfelelő hatáskört kapjanak. De nem adják fel a törekvéseket, makacsul ragaszkodnak a céljaikhoz. Meglátása szerint meg tudnának egyezni ezekről a célokról akár Szász Jenőékkel is.

Fontos a népszámlálásra való felkészülés is a politika, az egyházak, a civil szféra és a média számára is. Az itt kialakuló eredmény meghatározza a következő tíz évre a nyelvi és kisebbségi törekvések eredményességét. Fontos, hogy 2012-ben is erős parlamenti képviselet alakuljon a magyarság részéről, és ehhez nyitott a párbeszédre.

Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke úgy gondolja, jó hallani, hogy az elhangzott vélemények alapján egyre konvergensebbé válnak a résztvevők törekvései autonómia-kérdésben. Első lépés, hogy nemzeti konszenzust teremtsenek célokról az adott közösségen belül. Ahol kialakult ez a konszenzus, ott sikerült előre lépni, ahol nem, ott a többségi döntéshozók kijátszották ezt a konfliktust. A Délvidéken például ez megvalósult és eredményes is volt.

Az elmúlt 20 évben először az RMDSZ-en belül próbáltak eredményeket elérni. Az erdélyi elit egy része azonban ellenérdekelt lehet az autonómiával szemben, hiszen ekkor a Bukarestben kiépült adminisztráció egy részét haza kellene telepíteni Erdélybe. Egységet kell felmutatni a regionális átrendezés kapcsán és ehhez szükség van a civil szféra, az egyházak és a felsőoktatás képviselőinek bevonására is.

A budapesti kormány támogatására jelenleg biztosan számíthatnak a megújuló nemzetpolitika alapjain. Tőkés László brüsszeli munkája is meghatározó lehet az autonómia-törekvések elősegítése érdekében. A kisebbségi törvény elfogadása nem várható a 2012-es választásokig Romániában, de addig is fontos, hogy az erdélyi politikai erők konszenzusra jussanak, és ne tudják kijátszani egymás ellen a magyarokat Bukarestben.

Németh Zsolt a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint nem kérdés az autonómia kapcsán, hogy kell. A korábbi Tusványosokon megismerhettük, milyen autonómia-formák léteznek Nyugat-Európában. Körvonalazódik az is, hogy ezek közül melyiket milyen kontextusban tartjuk kívánatosnak. A vita abban van, hogy miként tudjuk ezeket a céljainkat megvalósítani. Ez nem csak jogi kérdés, mert az érintettek a teljes életét felöleli. A környező országok többségi társadalmában nem evidens még, hogy autonómiát biztosítsanak a kisebbségeiknek. Van egy csapat, ami ebben a kérdésben elkötelezett. Ennek a csapatnak azonban több ligában kell játszani: az egyik a magyar-magyar liga, a másik pedig az adott állam képviselőivel közös liga. Ezen kívül vannak még a diplomáciai csatornák Budapest és az adott kormányok között. Emiatt a többfrontos játék miatt szükséges a csapat-egység.

Erdély kulcs-kérdés az autonómia törekvésekben: ha itt sikerül előre lépni, az példa lehet a többi ország számára. Az államtitkár bizakodó, mert a román politikai elit egyre racionálisabb. Székelyföld Autonóm Tartomány nem gyengítené, hanem erősítené Románia integritását azáltal, hogy stabilizálja a belső helyzetet.

Az autonómia már nem követelés, hanem prognózis: autonómia lesz, remélhetőleg előbb, mint utóbb.

gondola -kl-

 

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés