FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Digitalizálás és hagyatékok a MaNDA könyvtárában

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 
könyvtár leadA MaNDA és Filmintézet könyvtára egyetlen országos gyűjtőkörű filmes szakkönyvtár, amely a Színház- és Filmtudományi Intézet szétválását követően, 1959-ben jött létre.

Nyeste Györgyi húsz éve dolgozik ebben a könyvtárban. Korábban vágóasszisztens volt, így a filmgyártás területén is kipróbálta magát, de amikor befejezte a könyvtár szakot, és adódott a lehetőség, hogy a filmarchívum könyvtárában dolgozhasson, nem tétovázott. A könyvtár, amely alakulásakor 800 könyvből, 600 forgatókönyvből és folyóiratokból állt, az eltelt évtizedek alatt egyedülálló gyűjteménnyé fejlődött.

konyvtarmanda
Az ország egyetlen országos gyűjtőkörű filmes szakkönyvtára

Nyeste Györgyi három éve lett a könyvtár vezetője. Mint elmondta, a könyvtár állománya vásárlással, ajándékozással és hagyatékokkal is bővül, de gyakran cserélnek külföldi társintézményekkel is. „2010-ig az MMKA támogatására pályázhattunk, ezáltal be tudtuk szerezni a legfontosabb frissen megjelenő szakkönyveket, elő tudtunk fizetni a mártékadó külföldi filmes folyóiratokra (Cahiers du cinéma, Film-Dienst, Screen, Sight and Sound stb.). Mára sajnos ez a lehetőség megszűnt. Mivel tagjai vagyunk a filmarchívumok nemzetközi szövetségének, a FIAF-nak, ezért a könyvtárból hozzáférhető a közös adatbázis. Ebben minden filmes szakfolyóiratban megjelent cikk bibliográfiai adatait és annotációját megtalálhatjuk, ennek nyomán már el lehet indulni.” A cseh, lengyel és horvát filmarchívumokkal is együttműködnek, megosztják gyűjteményüket. A könyvtár vezetője ugyanakkor hetente jár az Országos Széchényi Könyvtárba, amikor szemlézi az új köteles példányokat és egy-egy kiadványra igénylést nyújt be.

konyvtarmandafolyoiratok
Sajnos az új számok már nincsenek meg

A hagyatékok a kutatók számára is elérhetőek. A filmtörténész és lexikográfus Ábel Péter hagyatékát az özvegye kínálta fel a könyvtár számára 1994-ben. Az 1971-ben az Akadémiai Kiadónál megjelent, sokáig az egyetlen hasonló profilú kétkötetes Filmlexikon szerzője, Ábel Péter közel 1200 dokumentumot tartalmazó hagyatékban rengeteg a kézirat, a filmográfiai leírás, filmes szakkönyv, cikk vár rendszerezésre, feldolgozásra. A film legalaposabb magyar adatgyűjtője forgatókönyveket és szépirodalmat is írt. A hagyatékokat a Filmintézet munkatársai, Kispéter István és Aponyi Magda közreműködésével dolgozták fel. Ranódy László hagyatéka is leltárba került. A filmrendező beutazta világot, sok filmfesztiválon járt. Így ránk maradt rengeteg külföldi szóróanyag, fesztiválújság is, gyűjtötte az intézeti kiadványokat és a filmgyárról tudósító Mafilm Híradót is. Forgatókönyvei is az intézet könyvtárára maradtak (Gül Baba, a Petőfi és Bem, Férjet keresek, Magdolna). Ranódy felesége gyermekfilmfesztiválokra járt, így a hagyatéki állomány gyarapítása neki is köszönhető. De nemcsak magánszemélyek hagyatéka által gyarapodik a gyűjtemény, hanem filmstúdiók „hagyatéka” által is. „Így maradt ránk a Pannónia, a MOKÉP és a Budapest Film gyűjteménye is. Olyan érdekességek is találhatóak nálunk, mint Az én XX. századom, a Witman fiúk vagy az Iskolakerülők eredeti forgatókönyvei.”

mandakonyvtarkep
A folyóiratok egy részét digitalizálják

„Amikor ide kerültem, a könyvtárhoz szorosan kapcsolódott az archívumban folyó tudományos tevékenység, az itt dolgozó kutatócsoport számos filmes szakkönyvet, tanulmányt írt és fordítást készített. Sajnos ez megszűnt, de az akkor készült munkák, akár kéziratos formában, továbbra is fellelhetőek itt.”filmkultura
1928-38 között jelent meg

Jelenleg a könyvtár az olvasók és kutatók munkájának kiszolgálását, valamint a digitalizálást tekinti elsődleges feladatának: korábbi filmes folyóiratokat digitalizáltak, mint például a Balázs Béla szerkesztette Fényszóró, vagy a Magyar Film, amelynek ugyancsak több évfolyamát digitalizáták, Kurutz Márton közreműködésével. „A digitalizálás halad, természetesen szem előtt tartván azt, hogy minél régebbi egy folyóirat, annál előrébb kerül a fontossági sorrendben.” A könyvtár legrégebbi dokumentumai az 1910-es évek környékéről származnak. Megtalálható a könyvtárban az 1908-ban megjelent Mozgófénykép Híradó folyóirat, igaz, csak szórványpéldányban. Az egyik legkorábbi filmes szakkönyv 1915-ből származik: Körmendi Ékes Lajos A mozi című könyve, amelyet 1915-ben adott ki a Singer és Wolfner Kiadó. De megtalálhatóak a Lajta Andor szerkesztette, 1920–49-ig kiadott Filmművészeti Évkönyv, valamint az ő hagyatékában megtalálható az 1928–38 között megjelent Filmkultúra és számos idegen nyelvű szakkönyv.

mnfakatalogus
Az online katalógus mellett a hagyományos sem nélkülözhető

Érdemes külön figyelmet fordítani az Aprógyűjteménytárra is, amelyben olyan érdekességek vannak, mint az Apolló Mozi műsora vagy a Projektograph régebbi anyaga. Ebből eddig 400 darabot digitalizáltak, többek között vidéki mozik fotóit is, amelyeket a Magyar Digitális Képkönyvtár oldaláról lehet letölteni.

Bakk Ágnes

Részletesebb információ a könyvtári gyűjteményekről és szolgáltatásokról.

Forrás: http://mandarchiv.hu/cikk/1731/Digitalizalas_az_orszag_egyetlen_filmes_szakkonyvtaraban

Módosítás dátuma: 2013. május 08. szerda, 10:48  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Elkészült az ifjúságpolitikai koncepció vitairata
A cél az, hogy az év második felére olyan ifjúságpolitikai programtervezetet rakjunk le a Kormány asztalára, amely megfelelő iránymutatást tud adni a fiataloknak készülő új koncepcióhoz – mondta el szombaton Mihalovics Péter, az új nemzedék jövőjéért felelős miniszteri biztos azon a Nagy Anna kormányszóvivővel közösen tartott sajtótájékoztatón, ahol bemutatták az ifjúságpolitkai stratégiai vitairatot.
Bővebben...