FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Kelemen Hunor: várni kell a kisebbségi törvényre

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

A Háromszéki Ifjúsági Tanács (Hárit) szervezésében Építsük Háromszéket! Örökségünk kötelez mottóval csütörtök reggel nyitották meg a zabolai Csipkés-táborban a III. Háromszéki Szabadegyetemet mintegy száz résztvevővel.


Grüman Róbert, a Hárit elnöke a három évvel ezelőtti célt is megfogalmazta, azt szeretnék, ha az évek során a zabolai tábor valódi szabadegyetemmé nőné ki magát.
Csütörtök este a tábor vendége volt László Attila, a Csillag születik idei győztese, akivel a táborlakók a tehetségről, szorgalomról és kitartó munkáról beszélgettek. Tegnap délelőtt Sógor Csaba EP-képviselő és Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke, kulturális és örökségvédelmi miniszter tartott előadást Fiatalok foglalkoztatása az EU munkaerőpiacán, illetve Új fejezet az RMDSZ-ben és az erdélyi magyar ifjúságpolitikában címmel.

Sógor Csaba elmondta: ebben nincsenek kötelező EU-s irányelvek, a foglalkoztatottság és a munkaügy tagállami hatáskörbe tartozik. Szerinte nagyon fontos két-három világnyelv elsajátítása, de lényeges egy második szakma ismerete is. Sógor azt is elmagyarázta, miért jutott állami csődbe Görögország. Ott volt tizenötödik havi nyugdíj, külön juttatást fizettek azért, hogy az alkalmazott pontosan bemenjen munkába stb., s ezt a jóléti társadalmat hosszú távon nem lehet fenntartani, nem lehet kétszer annyit költeni, mint amennyit keresünk. Egy olyan világ felé haladunk – hangsúlyozta –, amelyben a biztonsági tényezők egyre inkább kockázati tényezők lesznek. A tanügy liberalizálódásával azt értük el, hogy termeltünk egy csomó úgymond munkanélkülit, hiszen szociológusból, pszichológusból, kommunikátorból van bőven, de például az EP-ben nincs egy olyan politikus, akinek műszaki végzettsége is volna. Ha a huszonhét EU-s országot végignézzük, las­san Német­ország­ban és Fran­ciaországban is rosszabb a közbiztonság, mint nálunk, ma már nem Románia az EU legkorruptabb országa, és a gazdasági csőd szempontjából is vannak olyan államok, amelyek rosszabbul állnak Ro­mániánál. Most jobb fiatalnak lenni, mint 1989 előtt volt, hiszen van Eras­mus-programotok, utazhattok szabadon, körbejárhatjátok a világot – vélekedett a mai erdélyi fiatalok lehetőségeiről Só­gor. Az EU tagországai közül Len­gyelországot emelte ki példaként, ahol nincs gazdasági stagnálás, nem verték szét a paraszttársadalmat, nem volt kollektív gazdaság, s 1989 után arra figyeltek, hogy a kis- és középvállalkozókat ne nyomorítsák meg, végrehajtották a közigazgatás reformját, elvégezték az or­szág újrafelosztását, és mertek kockáztatni. Mindenki dicséri a lengyeleket, de senki nem meri ezt az utat követni – mondotta Sógor. Előadása végén az általa futtatott gyakornoki programot ismertette, arra biz­tatva a fiatalokat, pályázzanak, hiszen egy hónapot tölthetnek ezáltal Brüsszelben, megismerkedhetnek az ottani világgal.

 


Kelemen Hunor köszönetet mondott a Hárit-tagoknak a tisztújító kongresszus előtti támogatásért, életképesnek és eredményesnek nevezve a két szervezet közötti partneri kapcsolatot. A bizalom az az érték, amelyre építeni lehet közép- és hosszú távú célokat, a bizalom a pénznél is fontosabb – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Nyitni kell a fiatalok felé – mondta Kelemen –, lehetőséget kell adni számukra, hogy dolgozzanak. Ismerni kell az emberek problémáit, s ebben nagy szerepe volt az Erdélyi konzultációnak, amelyből az ifjúsági szervezetek is kivették részüket. Szembesülni kell azzal, hogy mit vár el tőlünk a magyar közösség, még akkor is, ha kritikát kapunk – mondotta Kelemen –, az erdélyi magyar társadalom prioritási listája az utóbbi három évben a gazdasági válság miatt megváltozott. Ha néhány évvel ezelőtt a prioritás az identitással, a magyar egyetemmel, a nyelvhasználattal, a kisebbségi és tanügyi törvénnyel kapcsolatos volt, addig ma előtérbe kerültek a gazdasági-szociális problémák, a munkahelyek, a fizetések, a szociális biztonságérzet, az egészségügy. Ezt követően Kelemen az új tanügyi törvény előnyeit ecsetelte. Majd a kisebbségi törvényről szólva azt mondotta, ha a tanügyi jogszabályra tíz évet tudtak várni, akkor egy jó kisebbségi törvény megszületésére is várhatnak még egy-másfél évet az eddigi öt esztendő után. A szövetségi elnök fontosnak ítélte a transzszilván értékeket, ide sorolta az önálló, független erdélyi politikát, amit folytatni kell, a nyitottságot, a befogadókészséget, az identitásunkhoz való ragaszkodást, a párbeszédet és a toleranciát.

Arra a kérdésre, hogy miként szándékoznak visszanyerni a választók bizalmát, Kelemen Hunor kifejtette, őszintén kell elmagyarázni az embereknek, hogy szükség volt a megszorító intézkedésekre.

Iochom István, Háromszék

Módosítás dátuma: 2011. július 16. szombat, 12:24  

Kapcsolódó anyagok

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Az IKSZ félévzáró politikai estje

A nyáresti időpont ellenére, közel ötven IKSZ-es gyűlt

Megnyitó beszédében Azbej Tristan, az IKSZ alelnöke számolt be a szervezet rohamos mennyiségi és minőségi bővüléséről, és rámutatott, hogy a csatlakozó fiatalok ösztönösen ráéreznek a kereszténydemokrata eszmeiségre.

A folytatásban Vida Zoltán, II. kerületi IKSZ elnök számolt be a Lengyel-Magyar Összetartozás programsorozatról. Megismerhettük a zarándoklatokat és országos rajzpályázatot is magába foglaló, nagysikerű program hátterében álló hatalmas szervezőmunkát, és szó esett az IKSZ-esek segítségnyújtásáról is.

Ezután Rétvári Bence államtitkár, az IKSZ volt elnöke baráti hangvételű előadásban beszélt a kormányzással kapcsolatos személyes élményeiről és meglátásairól, majd az elnökség részéről Stágel Bence, Törcsi Péter és Gaal Gergő mondott el vitaindító gondolatokat a fiatal kereszténydemokráciáról, a szervezeti működésünk aktivizálásáról, és helyünkről a jobboldali szövetségben.

A kialakult vita minden jelenlevőt megmozgatott és a program hivatalos lezárása után a késő esti órákba nyúlva folytatódott. Abban a legtöbb résztvevő egyetértett, hogy az IKSZ egyik küldetése, hogy integrálja a közéletbe beleszólni kívánó keresztény közösségeket, és egyben önmaga is integrálódjon az átfogó polgári és nemzeti szövetségi rendszerbe.

Utóbbit kompromisszumképesen, de a karakterünk megőrzése mellett kell tennünk, és az olyan értékek következetes képviselete mellett, mint a: családpártiság, a nemzeti összetartozás gondolata, az élet és a teremtett világ védelme. Nem szabad ugyanakkor elvesznünk a kereszténydemokrata eszmeiség fennkölt megfogalmazásában; a világnézetünknek továbbra is konkrét kezdeményezésekben, és általában az élet és a politika leggyakorlatiasabb dolgaiban kell megmutatkoznia.

Azbej Tristan
Észak-Magyarországi Régióért felelős alelnök