FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Nemzetköziesítés és hallgatói szolgáltatások a magyar felsőoktatásban

Olvasóink értékelése: / 2
ElégtelenKitűnő 


Nemzetközivé váló magyar felsőoktatás


Nemzetköziesítés és hallgatói szolgáltatások a magyar felsőoktatásban címmel tartotta ma Bologna-konferenciasorozatának második műhelyét a Tempus Közalapítvány. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Európai Bizottság megbízásából megvalósult rendezvényen a „Felsőoktatási hallgatói szolgáltatások rendszerei, jellemzői”, és „A magyar felsőoktatás nemzetköziesedésének folyamata” című kutatások eredményeit mutatták be a szakértők.

A kutatások ismertetését megelőzően a konferencia adott helyet a CEEPUS Miniszteri díj átadójának. A Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram (CEEPUS) eredményeinek mind szélesebb körű megismertetését és alkalmazását jutalmazó elismerést idén a Pécsi Tudományegyetem Analitikai Kémiai Tanszéke által koordinált, a Bioanalitika tanítása és tanulása nevű hálózat kapta. A díjat Elisabeth Sorantin, a Központi CEEPUS Iroda főtitkára és Dux László adta át Kilián Ferenc professzornak, a hálózat koordinátorának.

A Tempus Közalapítvány a magyarországi Bologna tanácsadó hálózat keretében támogatta a Felsőoktatási Tanácsadó Egyesület és a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatás Kutatási Központja által végzett két kutatómunkát.

A hallgatói szolgáltatásokat vizsgáló kutatás középpontjában a hallgatói tanácsadás, úgy mint életvezetési tanácsadás, karrier-tanácsadás, információs tanácsadás, egészségügyi és tanulmányi segítségnyújtás áll. A Kiss István egyetemi adjunktus (ELTE PPK) vezette kutatás számos intézmény tanácsadó szervezetének kérdőíves megkeresésével, valamint a tanácsadásban, illetve az Erasmus tanulmányúton részt vevő hallgatókkal készült mélyinterjúk segítségével készült.

A többrétű munka eredményei szerint a személyre szabott tanácsadói szolgáltatások jelentős mértékben hozzájárulnak a döntésképtelenség, halogatás és lemorzsolódási veszély csökkentéséhez, javítják a problémákkal való megküzdés készségeit. A tanácsadás típusához köthetően segítik a készségek és kompetenciák fejlesztését. A tanácsadói folyamat az önértékelés javításával a többi tényezőn keresztül is hatást gyakorol a szolgáltatást igénybevevő hallgatók fejlődésére, hozzájárul életpálya-építésük adott szakaszában a sikerességhez, a pályaérettség követelményeinek teljesítéséhez.

A vizsgálati eredmények szerint szükséges, hogy a felsőoktatási hallgatók esetében a tanulmányi tanácsadás, pályatanácsadás és életvezetési tanácsadás egymással jól integrált egységet képviseljen. A tanácsadásban részesült megkérdezett hallgatók esetében is igaznak bizonyult, hogy a problémák több szinten, egymással összefonódva jelennek meg. Az egyes részterületekhez kötődő tanácsadói szolgáltatások önmagukban kisebb hatékonysággal láthatják el a feladataikat: nem létezhet pl. eredményes karrier-tanácsadás személyes, életvezetési tanácsadói szolgáltatás nélkül, és az életvezetési tanácsadás is gyakran tár fel olyan problémákat, amelyeket a tanulmányi és/vagy karrier-tanácsadás területén szükséges megoldani.

A nemzetköziesítéssel foglalkozó vizsgálatban a magyar kutatók nemzetközi publikációinak, kutatási produktumainak számát, és a hazánkban tanuló külföldi hallgatók számát, arányát és véleményét vizsgálták a szakértők azért, hogy az egész felsőoktatásra érvényes nemzetköziesítési stratégiai ajánlásokat fogalmazhassanak meg.

Minthogy elsősorban a nemzetközi publikációk alapján ítél meg bennünket a világ, a tanulmány a kutatók publikációi alapján ítéli meg az egyes egyetemek kutatási potenciálját.
A már korábban is hasonló szempontok alapján vizsgált 10 hazai egyetem (ld. 1. számú táblázat) az akadémiai kutatások, publikációk számában, a tudományos minősítéssel rendelkezők és doktoranduszok számában terén ma is vezető szerepet tölt be az országban; együttes részarányuk eléri a 75-80%-ot.

Ezzel a mutatóval van szoros kapcsolatban a másik nemzetköziesedési mutató, a külföldi hallgatók száma (ld. 2. számú táblázat). A 2009/10-es tanévben összesen 18 154 külföldi diák tanult hazánkban, amely a 370 331 fős diáklétszám 4,9%-a. A mostanit megelőző, öt évvel ezelőtti kutatás 3,4%-ához képest ez a másfél százalékpontos részesedés növekedés dicséretes, és összhangban áll a nemzetközi trendekkel. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nem volt tulajdonosi vagy kormányzati rásegítés. Ha az ausztrál, amerikai vagy a német kormányzatok és egyetemi szövetségek tevékenységéhez hasonló akciók és intézmények Magyarországon is létrejönnének, ezt a számot nagyságrendekkel meg lehetne haladni – vélekednek a kutatók.

Berács József egyetemi tanár (BCE-NFKK és Pannon Egyetem), a kutatás vezetője így összegezte munkájukat: „Ma még Magyarországon a nemzetközi megjelenést mind intézményi, mind kormányzati szinten esetlegesen kezelik. A projekt eredményeként egyrészt a nemzetközi területen dolgozó munkatársak munkáját az operatív szintről a stratégiai irányba kívánjuk emelni. Másrészt koherens intézményi nemzetközi stratégia kidolgozásához adunk muníciót. Harmadrészt felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kormányzat nem játszhat továbbra is passzív szerepet, amennyiben nem szeretné, hogy a magyar felsőoktatás Európában a perifériára szoruljon”.

1. táblázat
A WEB of Science-ben 2004-2008 közötti időszakban legtöbbet publikált 10 magyar egyetem néhány mutatója

Egyetem

Publikációk száma
2004-2008

Tudományos minősítéssel rendelkezők száma
(2007)

Doktoranduszok száma
(2007)

Külföldi PHD, DLA
(2007)

Külföldi hallgatók száma
2007/2008

BCE

357

364

287

16

1052

BME

2654

545

528

46

1050

ELTE

3637

1035

1576

131

993

SE

4269

488

339

29

1993

DE

3601

884

794

66

1973

PTE

2364

755

921

67

1234

SZTE

3948

836

608

77

1461

ME

212

344

242

5

134

PE

623

245

227

17

103

SZIE

1066

328

287

9

742

Összesen

22731

5824

5909

463

10635

%-os részesedés

74,7

83

84,7

84

69


Forrás:Debreceni Egyetem (2009), Berács-Hubert-Nagy (2009)


2. táblázat
2009/10-ben Magyarországon tanuló külföldi diákok régiók szerinti létszáma és aránya

Kontinens Létszám %
Afrika 524 2,90%
Ázsia 3548 19,50%
Észak-és Dél-Amerika 530 2,90%
Európa 13536 74,70%
Összesen 18154 100%


Forrás: Berács-Malota-Zsótér (2010)

 

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés