FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Perrel fenyegeti saját egyetemét a Műegyetemi HÖK

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 


A Polgári törvénykönyvre hivatkozva, helyreigazítást követelve küldött levelet az egyetemi hallgatói érdekképviselet a Budapesti Műszaki Egyetem Doktori Tanácsának, mert úgy látja: a tanács megsértette jó hírnevüket. Egy oktatói kinevezés titokzatos elkaszálása után a doktori tanács egy állásfoglalásban azt írta: a hallgatók nem rendelkeznek elegendő hozzáértéssel az egyetemi tanári kinevezésekben. Egy egyetemi oktató szerint a hallgatói önkormányzatok túlhatalmat kaptak, vezetőik pedig gyakran politikust játszanak.

 

15 napos határidőt szabva, a Polgári törvénykönyvre hivatkozva, levélben kért nyilvános helyreigazítást a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (HÖK) elnöke az egyetem habilitációs bizottságának elnökétől a HÖK hírnevének sérelme miatt.

Keresztes Péter egyetemi HÖK-elnök egy márciusban megjelent, a habilitációs bizottság által kiadott nyilatkozat miatt perelne. Ebben a bizottság azt írta: a hallgatói képviselők részvétele és kompetenciája az egyetemi tanári kinevezésekben erősen megkérdőjelezhető, egy 2011 januárjában történt esetben hozott, újratárgyalást elutasító döntésük pedig egyáltalán "nem volt a tényeket objektíven mérlegelő."

Három jelölt, egyetlen állás

Nonszensz, hogy a hallgatók egy egyetemi testületet feljelentsenek – mondta el megkeresésünkre a műszaki egyetem egyik, neve elhallgatását kérő professzora. - Teljesen abszurd, hogy a hallgatói önkormányzat, amely az egyetemtől kapja a fizetését, kilátásba helyezze egy több mint 20 fős egyetemi véleményező testület feljelentését, amivel ráadásul az egész egyetemet jelenti fel.


"Nonszensz, hogy a hallgatók egy egyetemi testületet feljelentsenek" (fotó: Honéczy Barnabás)
A szövevényes ügy forrásunk szerint 2011 januárjában kezdődött, mikor az egyetem Építőmérnöki Kara állást hirdetett egy egyetemi tanári helyre. Erre összesen három pályázat érkezett. A professzorok kiválasztása azonban nem egy szimpla állásinterjún dől el: hosszú távon ugyanis ők határozzák meg az adott intézmény képzési és kutatási színvonalát, illetve elismertségét, így a döntést három testület felügyeli: a kari tanács, a habilitációs bizottság és a szenátus.


A jelöltek pályázatait első körben a hallgatókból és oktatókból álló kari tanács terjeszti elő. A pályázatokat ezután a szenátustól és karoktól független, volt rektorokból, más egyetemek rektoraiból, doktori iskolák vezetőiből és magasan kvalifikált külső tagokból álló szervezet, az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (EHBDT) írásban véleményezi.

A botrányt okozó esetben a három pályázat közül mind a kari tanács, mind az EHBDT egyértelműen ugyanazt a jelöltet támogatta, és szinte biztosra vették, hogy ezzel a szenátus is egyetért, a jelölt ugyanis mind szakmai, mind hallgatói szempontból tökéletesnek tűnt.

Ám ez nem így történt. A kari tanács és a habilitációs bizottság első helyezettje a szenátus pontozásánál hirtelen az utolsó helyre került. A 33 tagú testületben 13-an szavaztak mellette, 3-an ellene, 17-en tartózkodtak. "Még az 50 százalékot sem érte el, pedig mindenki úgy ült le, hogy ez sima ügy, hiszen a hallgatói értékelések alapján a jelölt az egyetem legjobb oktatói közé tartozott. A szenátus azonban helyette mégis a második helyen álló jelöltet támogatta, a másik két testület előterjesztéséhez pedig senki még csak hozzá sem szólt.”

Indoklás helyett inkább törölték a szabályt

A furcsa döntés után az EHBDT elnöke szóban és írásban is kérte a szenátust döntése indoklására, majd újratárgyalására. A szenátus azonban - akinek az egyetem működési rendjének szabályzata szerint kötelessége lett volna indokolni, majd megvizsgálni a döntést - következő ülésén sem indokot nem hozott fel, sem vizsgálatot nem kezdett. Módosította viszont a szabályzatot, törölve abból indoklási kötelezettségét.

„A szenátus elvileg a legfelsőbb döntő testület, ha úgy tetszik, az egyetem parlamentje. A felsőoktatási törvény lehetőséget ad arra, hogy a hallgatói képviselet, vagyis a HÖK a szervezeten belül 33 százalékban ott legyen, így az ő szerepük felértékelődik. Ha ugyanis a szenátuson belül valamiben nem tudnak megegyezni, akkor hirtelen ők lesznek a mérleg nyelve. Sokszor nagyon fontos döntések múlnak rajtuk, a kétharmados szavazást igénylő döntésekben gyakorlatilag vétójoguk van, és ez baj, hogy ennyire megerősödtek” – mondta az egyetem belső ügyeit jól ismerő professzor.


Sokszor a HÖK a mérleg nyelve
A professzor szerint a hallgatói érdekképviselet azért is erősödhetett meg ennyire, mert „ha régebben valaki el akart érni valamit, egyszerűbb volt leülni a hallgatókkal és megkérni őket, hogy szavazzanak mellette, mint meggyőzni a többi kart. A hallgatói képviselet ugyanis mindig blokkban szavaz, egységesen, ezzel azonban nem az egyetem hallgatóit, hanem saját magukat képviselik.”

A BME-s Keresztes azonban nem így látja a dolgot. "Lehet feltételezni a blokkban szavazást, de tény, hogy mindenki egyéni szenátusi tag. Szavazás előtt természetesen beszélünk, hogy mindenki hozzájusson a megfelelő információkhoz, de mindenki úgy szavaz, ahogy gondolja, egyénileg. Olyan persze előfordulhat, hogy stratégiai szempontok miatt mindannyian ugyanarra szavazunk, de az más kérdés."

Úgy érzik, jó hírnevüket sértették meg

A szenátus döntésének részleteiről - így az esetleges személyes érdekeik mentén szavazó HÖK-ös képviselők voksáról - a titkos szavazás miatt senki sem tud biztosat mondani. Annyi azonban bizonyos, hogy az EHBDT hamarosan levelet kapott az egyetemi HÖK-től, melyben a szervezet jó hírneve megsértése miatt a Polgári törvénykönyvre hivatkozva helyreigazítást követelt. Kifogásolták, hogy az EHBDT a balul sikerült választás után nyilvános állásfoglalásában azt írta: a szenátus hallgatói képviselőinek nincs kompetenciája az egyetemi tanári kinevezések meghozatalában.

„Eléggé felháborítónak éreztem, hogy egy szenátusi döntés után, ahol titkos szavazás volt, a hallgatókat teszik felelőssé jelöltjük sikertelensége miatt, ugyanis a szenátus jelentős többsége nem kívánta az általuk támogatott professzort támogatni - mondta Keresztes Péter HÖK-elnök, aki szerint az ügy nem több mint egy intézményen belüli levélváltás, a problémát pedig egyedül az EHBDT hallgatói képviselettel szembeni ellenszenve okozza. - Az általuk közzétett állásfoglalás azonban egyenesen azzal nyit, hogy mindez a hallgatók hibája, ezért levélben jeleztem aggályaimat a testületnek. A levél egyáltalán nem a nyilvánosságnak volt szánva, én ezt belső, privát levélben írtam meg."

Szánalmas magyarázkodás?

Az elnök szerint nem helyreigazítást kértek, hanem azt, hogy az EHBDT az állásfoglalásában megjelenteket tényekkel támassza alá. A testület erre egy új állásfoglalásban reagált, melyben a tagok egyhangúlag kiálltak korábbi álláspontjuk mellett. Mint írták: sem hazai, sem nemzetközi példákkal nem igazolható a szenátus gyakorlata, miszerint a professzori kiválasztás legfontosabb szavazásában egyharmados arányban vesznek részt egyetemi hallgatók, "akik nemhogy kutatói kiválóságukat nem bizonyították, de tudományos fokozattal sem rendelkeznek.”

A HÖK-elnök az elmaradt érdemi válasz és az újabb állásfoglalás miatt egy második, immár az előzőnél is felháborodottabb levélben reagált, melyben egyes szám első személyben fogalmazva, ismét "további lépéseket" helyezett kilátásba.

"A válaszul írt levelük a leghalványabban fogalmazva is szánalmas volt, és csakis a véleményüket tartalmazta. Ezután küldtem az újabb levelet, és hogy ne lehessen évekig levelezgetni, beleírtam egy bizonyos határidőt, ameddig választ várok rá. Mindezt más levelezéseimben is meg szoktam tenni, most ez a határidő 15 nap volt" - magyarázza Keresztes.

Arra a kérdésre, valóban írt-e a levélben további lépésekről, és ha igen, mik lennének ezek, az elnök csak annyit válaszol: "Valóban írtam ilyet, de hogy mik lesznek ezek a lépések, azt egyelőre nem tárnám fel."

Nem egyedi eset a túlzott hallgatói hatalom

A hallgatói képviselet túlsúlya a döntési joggal rendelkező testületekben máshol is okozott már feszültséget. A fenti eset kapcsán kapásból két egyetem is akad, ahol történt már hasonló eset: az egyik a pécsi, a másik pedig a Szegedi Tudományegyetem.

A szegedi egyetem botrányos HÖK-ös ügyeiről a Hír TV és a Népszabadság is beszámolt már. Egyharmados szenátusi képviseletével a hallgatói önkormányzat ott is komoly zsarolási potenciálra tett szert, a professzorok és tanulók közül pedig kevesen mernek szembeszállni a hallgatói blokkal.

"Mind a kari tanácsban, mind a szenátusban 33 százalékos arányuk van, vagyis döntenek az összes napirendre kerülő kérdésben. Egyetemi tanári kinevezésben emlékeim szerint nem volt még ellenállás köztük, de dékáni kinevezésnél már volt olyan, hogy remegett a léc" - mondta el megkeresésünkre Almási Tibor, az SZTE BTK volt dékánja. - A HÖK ugyanis mindig tömbben szavaz, egységben az erő alapon. Egyénenként sosincs részükről megnyilatkozás, még egy szál papírt sem szoktak magukkal hozni az ülésekre. Vezénylésre szavaznak, és ez adja nekik a zsarolási potenciált. Ráadásul egyetértési joguk van, ami valójában olyan, mint a vétójog. Ha juttatási kérdésekben vagy a tanulmányi vizsgaszabályzat kapcsán nem gyakorolják ezt a jogot, akkor nincs szabály sem."

Politikust játszanak

A volt bölcsészkari dékán évek óta küzd az HÖK hatalmának korlátozásáért, mivel úgy látja: az érdekképviselet már régen nem a hallgatókat, csak saját magát képviseli.

"A hallgatók feje felett kialakult egy olyan kör, aki ebből él. Politikust játszik az alacsonyabb szinten lévő hallgatói közösségek felett, akik nem rendelkeznek beleszólási joggal semmibe. Erre mondom én, hogy beteg a rendszer: a jogok ugyanis nem oda vannak telepítve, ahol a döntések következményeit viselik. És bár az országos helyzetet nem látom át, a szegedi egyetemen, ahol 30 ezer hallgató van, már a méreteknél fogva is képtelen tényleges képviseletre a HÖK.

 

Mráv Noémi

Módosítás dátuma: 2011. augusztus 20. szombat, 22:02  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Idén is sikeres volt a Kormányzati Karrier Expo

Óriási népszerűségnek örvendett az immáron második alkalommal megrendezett, a közigazgatási pályát, mint vonzó karrierlehetőséget népszerűsítő Kormányzati Karrier Expo. Október 15-én rengeteg érdeklődő fiatal látogatott ki a Millenárison megrendezett rendezvényre.
A ReGeneráció programsorozat részeként életre hívott Kormányzati Karrier Expo idén is színes, változatos programokkal várta a közigazgatás iránt érdeklődő, főleg egyetemista és pályakezdő fiatalokat. A rendezvény során az Expóra látogatók közvetlen élményekkel nyerhettek betekintést a közigazgatási pályába és megismerkedhettek a kormányzat kiemelt témáival is.

Bővebben...