FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

A Barikád cikke az Összefogás Ifjúsági Találkozóról

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

Az elmúlt hét végén, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája rendezésében tartották meg Balatonlellén az Összefogás Ifjúsági Találkozót, ahol a csonkaországi egyetemistákon- és főiskolásokon túl jelen voltak a határon túli magyar ifjúságot képviselő meghívottak is.


A konferencia talán legérdekesebb része az a kerekasztal-beszélgetés volt, melyen a meghívott öt parlamenti párt közül csupán a kormánypártok és a Jobbik képviseltette magát, tehát a jelenlévőknek úgy tűnhetett: az MSZP és az LMP számára nem túl fontos az ifjúság ügye. Ágh Péter a Fidesz, míg Stágel Bence a KDNP ifjúsági szervezeteinek részéről jelent meg, Farkas Gergely pedig a Jobbik ifjúságpolitikai kabinetvezetőjeként és egyetlen ellenzéki képviselőként vett részt a vitában.

A két kormánypárti képviselő, Ágh és Stágel a közel 1 órás kerekasztal-beszélgetés során végig egymást erősítve bizonygatták az egybegyűlteknek, hogy számukra milyen fontos az ifjúság ügye, illetve megtudhattuk, milyen határozott lobbitevékenységet folytatnak ennek érdekében saját pártjaikon belül is. Erre adott válaszként Farkas Gergely jobbikos képviselő elmondta, hogy a nevezett lobbitevékenység gyakorlati eredményét nehezen tapasztalhatjuk, hiszen az elmúlt 1 évben az új kormány részéről az ifjúságpolitika terén semmilyen konkrét lépés nem történt. Mindezt szemmel láthatóan kommunikációval próbálják elfedni, ennek a része a nemrég megjelent Új Nemzedék Jövőjéért vitairat is. A 10 fejezetből álló tanulmány bár leírja a mai fiatalok mely területeken vannak nehéz helyzetben, olyan gyakorlati konkrétumokat nem tartalmaz a vitairat, amely a megoldás kulcsa lehet az adott helyzetben. Mindezen túl több olyan témát sem érint a tanulmány, amely fontos kérdésköre kellene, hogy legyen a párbeszédnek: ilyen a diákmunka kérdése és visszásságai, a diákhitel, a felsőoktatás anomáliái (diplomagyárak, kollégiumi férőhelyek hiánya stb.).

Ágh Péter többször hangsúlyozta, milyen kiemelt helyen kezelik a határon túli magyarok ügyét. Ebben valóban történtek jelentős előrelépések - a Jobbik programjának megfelelően - az előző kormány munkásságához képest, azonban ez már inkább nemzetpolitika, mintsem ifjúságpolitika, amiről ennek a beszélgetésnek szólnia kellett volna.

Farkas Gergely, az egyetlen megjelent ellenzéki párt képviselője elmondta, hogy kommunikáción túl gyakorlati eredményeket is szeretne látni az ifjúságpolitika terén. Ágh erre azt válaszolta, hogy az elmúlt 1 évben még nem volt idejük foglalkozni ezzel a kérdéssel. Erre mi kérdezhetnénk, hogy akkor mit csináltak 8 évig, amíg ellenzékben voltak?  Farkas megemlítette még, hogy bár a tavaszi ülésszak jelentős része az alkotmányozásról szólt, az elfogadott Alaptörvényben mindössze két mondatot szenteltek a magyar ifjúságnak, így még a törekvés sem látszik a Fidesz és a KDNP részéről arra, hogy valóban konkrét cselekvés induljon meg többek között az elvándorlás megállítására, a családalapítás elősegítésére, és a pályakezdők helyzetének javítása érdekében. Amíg napjainkban egyre többen veszik fel - indokolva, vagy indokolatlanul - a Diákhitelt, addig előrelépésről nem beszélhetünk.

Ágh Péter és Stágel Bence ígéretet tett arra, hogy mivel szerintük az ifjúság nem lehet pártpolitika kérdése, így az ellenzékkel egyeztetve kívánják kidolgozni a konkrét lépéseket a fiatalok helyzetének javítása érdekében. Mi pedig kíváncsian várjuk a fejleményeket.


Forrás: barikad.hu

Módosítás dátuma: 2011. július 13. szerda, 13:45  

Hozzászólások  

 
0 #1 critical 2011-07-13 13:18
Erről az ifjúsági találkozóról sem lehetett hallani, még a HÖOK honlapján sincs rajta... Ez a titkos összefogás?
 

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Romastratégia: a megfelelő hozzáállás hiányzik leginkább
„Az EU-elnökség egyik legfontosabb eredménye, a cigány keretstratégia megalkotása” – nyitotta meg az Európai romastratégia a gyakorlatban című előadást Csuday Balázs ENSZ-nagykövet, a beszélgetés moderátora.

Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár bevezetőjében elmondta, nehéz úgy beszélni a romákról, hogy nincsenek jelen. Balog Zoltán hozzáfűzte, ez a megállapítás csak az előadásra érvényes, hiszen a munkafolyamatokban, a politikában a romák is képviseltetik magukat és érdekeiket. Az államtitkár kiemelte, nemzetstratégiai probléma, hogy Magyarországon a születési ráta a romák körében jóval magasabb a magyarokénál; a hátrányos helyzetű gyermekek között minden második cigány. „Még nem fogtuk fel a probléma súlyát; ez egy belső Trianon: túl kicsinek érezzük országunkat, mégis mintha lemondtunk volna az egykori területek egy részéről” - jegyezte meg a politikus. „Az ilyen területeken szegregáció alakult ki – nem faji értelemben -, innen kivonult az állam, itt bontakoznak ki a konfliktusok. A területi leszakadással az a baj, hogy itt pangani fog a gazdaság, megindul a »latin-amerikanizálódás«” - fűzte hozzá.

Nagy József Barna, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziójának vezetője beszámolt róla, hogy szervezetük 2001 óta működik, és nemcsak a cigányság, de a magyarság felkarolása is céljuk. Erre a célra külön cigány-misszióval foglalkozó részleget indítottak fő munkaterületeiken, Nagyváradon illetve Bihar megyében. „A segítségnyújtást sokan próbálják ellehetetleníteni, ellenérzés vált ki magyarokból és cigányokból is. Mi – ezért is - nem az okokat keressük, nem vonunk kérdőre senkit; mi a problémákat kívánjuk megoldani.” Nagy József Barna megjegyezte: délutánonként ő maga is cigánygyerekeknek tart napközit, aminek eredményeképpen nyolc fiatal jutott el az egyetemi oktatás szintjéig. „A cigányság hagyományai lassan eltűnnek, a nyelv és a cigányzene is elfelejtődik. Mi próbáljuk mindezt visszaadni, pedig ez nem a mi feladatunk lenne” - jegyezte meg a misszióvezető. Kiemelte, a cigány kultúrában sok dolog van, amire büszkének lehet lenni, „kultúra, öntudat nélküli rétegeket viszont nem lehet megsegíteni”.

Nagy József Barna legfontosabb célként a magyarok és a romák közös pontjainak megtalálását nevezte meg. „Romániában nem látom az állam és az egyház támogatási szándékát a romák felé” - hangzott el. Nagy József Barna hozzátette: ezeken a területeken inkább a problémák szőnyeg alá söprése folyik. A szervezetnek egyébként jelenleg nincs lehetősége fejlődésre, holott az igény erre óriási lenne.

Balog Zoltán államtitkár szerint meg kell különböztetni az attitűdöt, a hozzáállást: „nem mindegy, hogy emberbarátként, vagy kötelességből nyújtunk segítséget”. A politikus azt is elmondta, a jó politika egy hátrányból – ami Magyarországon nagy hátrány – előnyt kovácsol. „A stratégia végrehajtásához azonban ember kell, méghozzá olyan, aki megfelelő hozzáállással rendelkezik. Ez utóbbi hiányzik ma leginkább Közép-Európában” - fűzte hozzá. Balog felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos e téren a keresztény üzenet, mely a testvériséget, az egyenlő jogokat hirdeti. „Ha az egyházakat és az egyéni indíttatásból segíteni akaró embereket ebből a feladatból ki akarjuk hagyni, akkor halálra ítéltük a roma stratégiát” - fejezte be.

Egy néző kérdésére Balog Zoltán úgy felelt, „amennyiben az állam juttatásokat ad, azért ellenszolgáltatásokat várhat”, példaként az iskolalátogatási kötelezettséget hozta. „Azokat a családokat kell támogatni, akik a segítség mellett munkát is vállalnak” - zárta le az államtitkár.

Bánlaki D. Stel