FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Fájlcsere hazai jogi környezete

Olvasóink értékelése: / 2
ElégtelenKitűnő 

Munkahelyen óvatosan torrentezzünk


Ha csak nem változott meg gyökeresen a helyzet tavalyi kérdőívünk óta (és miért változott volna), nyugodtan kijelenthetjük, hogy az Index olvasóinak nagy része aktív fájlcserélő, és elég kevesen vannak közülük tisztában azzal, hogy ezzel pontosan hogyan, és mennyi törvényt sértenek meg, és azokat mennyire. Százféle pletyka és tutibiztos értesülés kering arról, hogy a magyar törvények mit engednek le- és feltölteni, megosztani, és hogy mindezt hogyan befolyásolja az adathordozók árába épített „Mahasz-adó”.


Hogy egészen pontosan képbe kerüljünk, a kérdést két oldalról közelítettük meg. Segítségünkre volt egyrészt Dr. Horváth Péter, a ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért igazgatója, másrészt Dr. Dallos Zsolt ügyvéd, aki magyarországi fájlcserélőperekben rendszeresen véd torrentezőket. Ahol a két, egymástól elég messze álló jogértelmező forrásunk ugyanazt mondja, biztosak lehetünk abban, hogy az tényleg úgy is van; ahol meg mást, ott láthatjuk, mennyire szürke zóna a mai magyar jogban a szerzői jogok ügye a digitális világban.

Kezdjük az alapkérdéssel: mit enged, és mit tilt a magyar jog ma letöltés-feltöltés-fájlcsere témában?

Dr. Dallos Zsolt: Magáncélra letölteni a szoftvert kivéve mindent (zene, film, könyv) szabad, megosztani, letöltésre felkínálni nem.

Dr. Horváth Péter: A hatályos hazai szerzői jogi szabályozás magáncélra megengedi a másolatkészítést. Ez a szabadság zenére, filmre, irodalomra egyaránt vonatkozik, a letöltéskor is egy ilyen másolat készül, ha a másolat a magáncélú másolás valamennyi feltételének megfelel. A megosztás esetén az alkotások jogosultjainak engedélye szükséges, ennek hiányában nem megengedett a megosztás.
content-protection

Mit jelent az hogy „magáncél”, hogyan definiálja ezt a törvény?

Dr. Horváth Péter: A magáncél egyrészt feltételezi, hogy a másolat saját célra készül, és meg is marad a magánszféra keretei között, másrészt, hogy nem jövedelemszerzés vezeti annak készítőjét. A magánszféra fogalmát nem határozza meg a Szerzői Jogi Törvény, azt azonban igen, hogy mi minősül nyilvános helynek: nyilvános minden olyan hely, ahol a családon és annak társasági, ismerősi körén kívüli személyek gyűlnek össze. Nem minősül szabad felhasználásnak - függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e -, ha a műről más személlyel készíttetnek másolatot.

Miért tesz különbséget a törvény a zene és film, illetve a szoftverek között ilyen szempontból?

Dr. Dallos Zsolt: Mert különben büntetni kellene azt is, ha például valaki videóra vesz egy televízióműsort. És a szoftverlobbi erősebb volt.

Mi a helyzet a dvd-k elején látható filmecskével, ami azt állítja, hogy filmek kalózverzióit letölteni lopás, és a törvény bünteti? Most derült ki, hogy ez a magyar jog szerint nem így van. Ez a figyelmeztetés akkor nem a vásárlók félrevezetése?

Dr. Dallos Zsolt: Szerintem az.

Dr. Horváth Péter: Tisztán jogi értelemben valóban nem valósul meg lopás, ugyanakkor tény, hogy az illegális, tehát engedély nélküli tartalmak és azok letöltése súlyos, sokmilliárdos kárt okoz a szerzői jog jogosultjainak, és ennek kompenzálására az üreshordozó-jogdíj jelenlegi formájában csak korlátozottan alkalmas. A ProArt egyébként ilyen filmecskét nem készített, és a mi ízlésünknek sokkal jobban tetszik az angol megoldás, ahol a dvd nézőinek megköszönik, hogy a megvásárlással a filmek alkotóit támogatták.
kep
Dr. Dallos Zsolt

Tulajdonképpen mit fizetünk meg az adathordozók árába épített plusz díjjal?

Dr. Dallos Zsolt: Átalánydíjat, egyes „szélsőséges” vélemények szerint védelmi pénzt.

Dr. Horváth Péter: Az üres hordozók megvásárlása esetén a magáncélú másolást kompenzáló díjat fizeti meg a vásárló (illetve valójában a kereskedő fizet az Artisjusnak, de azt zömében áthárítják a vásárlókra), ez a teljes zenei, irodalmi és filmes ipar közös igénye. Az üres hordozókon a matrica a kereskedők ellenőrizhetőségét szolgálja.
1228492 blog

Ez a matricás megoldás egyedi magyar találmány, vagy van rá példa más országokban is?

Dr. Dallos Zsolt: Van ugyan rá máshol példa, de például Szlovákiában ez nagyon kicsi, ezért a magyar keresletet is nagyrészt a szomszéd ország szolgálja ki, gazdagítva a szlovák kereskedőket, felpörgetve a szlovák gazdaságot.

Dr. Horváth Péter: Öt kivétellel az EU minden tagállamában van ilyen díj (a kivételek: Írország, Egyesült Királyság, Luxemburg, Málta, Ciprus - ezekben az államokban nem megengedett a magáncélú másolás), de annak mértéke európai szinten nem harmonizált. Az EU irányelve szerint a tagállamok csak akkor tehetnek kivételt a szerzőket megillető engedélyezési jog alól magáncélú másolás esetében, ha a jogosultak emiatt kieső bevételeit valamilyen módon kompenzálják.

Mi a helyzet azokkal, akik kifizetik a magasabb árat az adathordozóért, de aztán jogtiszta tartalmakat tárolnak csak azokon? Mennyiben más ez, mintha az autók árára rátenne az állam 100 ezer forintot a jövendő gyorshajtásokért és tilosban parkolásokért?

Dr. Dallos Zsolt: Jó a hasonlat, azzal a módosítással, hogy nem 100 ezret tenne rá, hanem duplázná az árat. A „bűnözőkön” túl ez árt a gyártóknak és a kereskedőknek is, hiszen alacsonyabb áron nyilván nagyobb forgalmuk lenne (lásd Szlovákia esetét).

Dr. Horváth Péter: Inkább a kötelező gépjárműbiztosításra hasonlít a rendszer: valaki sosem okoz balesetet, mégis fizetnie kell a kötelező biztosítást. Ezt a megoldást azért választotta a jogalkotó, mert így elkerülhető az egyes fogyasztók tevékenységének tételes vizsgálata, ami egyebek mellett személyiségi jogi sérelemmel is járna. A reprezentatív felmérések szerint az optikai hordozók túlnyomó többségét magáncélú másolásra használják, ezért ez a rendszer nem tekinthető aránytalannak.

Sok legenda kering a letöltésekkel, fájlcserével kapcsolatban, oszlassunk el (vagy erősítsünk meg) párat ezek közül. Az egyik szerint például a szoftverek használatba vétele csak a telepítésükkel történik meg, ezért ha valaki letöltött egy szoftvert, de nem installálta fel, azzal nem sértett meg semmilyen jogszabályt, és nem is büntethető. Igaz ez?

Dr. Dallos Zsolt: Ez véleményes, nincs egységes, kötelező érvényű kialakult gyakorlat. Védekezésként használható érvelés.

Hasonló legenda, hogy a fájlcsere, megosztás, feltöltés-letöltés csak onnantól lesz jogellenes, ha pénzt kér, illetve ad érte az ember.

Dr. Horváth Péter: A fájlcsere megosztási része akkor is engedélyköteles, ha egyébként a hozzáférésért nem kértek pénzt. Általában is kijelenthető, hogy a szerzői jog által védett mű, előadás, hangfelvétel bármilyen felhasználása (sugárzás, nyilvános bemutatás, online megosztás, sokszorosítás) engedély- és általában díjköteles, függetlenül attól, hogy a felhasználónak keletkezik-e bármilyen bevétele ebből.
tor450

Dr. Dallos Zsolt: A jogellenességhez a vagyoni hátrány okozása is elég. A gyakorlatban általában a termékeket listaáron beárazzák, és megállapítják a vagyoni hátrányt. Szerintem ugyan nem bizonyított, hogy a letöltött tartalmat meg akarta vagy meg tudta volna venni a felhasználó, de az esetek többségében ezt az álláspontomat nem osztja az ügyészség, bíróság.

És még egy legenda: az igaz, hogy az ember munkahelyi gépén bármi lehet, azért a munkáltatót terheli a felelősség?

Dr. Dallos Zsolt: Büntetőügyben nem igaz. A jogsértést a vádnak kell bizonyítania, és ha többen hozzáférnek a géphez, ez nehézségekbe ütközhet. Polgári perben erre még nincs precedens, itt nyilván a munkáltatótól elvárható eljárást kell lehatárolni. (A felvetést amúgy munkáltatóként erősen sérelmezem).

Dr. Horváth Péter: A munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése esetén a munkavállaló köteles a kárt megtéríteni. Bár gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke egy havi bérben van maximálva, szándékos károkozás esetén ilyen plafon nincs.

Mi a helyzet a linkeléssel? Ha egy blogkommentben linkelek egy warez filmre vagy szoftverre, azzal törvényt sértek? Ha igen, akkor törvényt sért az összes kereső, amelyek kidobják a linkeket, ha rákeresek arra, hogy "XYZ free download"? Ha nem, milyen alapon foglal le a rendőrség torrent trackereket, amelyek tulajdonképpen csak linkeket tartalmaznak?

Dr. Dallos Zsolt: Szerintem linkeléssel nem lehet jogszabálysértést elkövetni. A torrent trackerek lefoglalása nyilván csak félreértés volt, ami 3-4 éven belül biztosan ki is fog derülni. A tréfát félretéve nem a rendőrséget hibáztatom, speciális szakértelem hiányában a feljelentésre támaszkodva foglal le gépeket, amelyeket igazságügyi szakértőkkel vizsgáltat meg. Ameddig a szakértői vélemény el nem készül, nem tudhatja, volt-e jogsértő tartalom a gépeken.

Dr. Horváth Péter: Sokféle link van és sokféle körülmény közepette lehet linket használni az interneten. Egy egyszerű, világosan más tartalomra mutató, tájékoztató link biztosan nem sért semmilyen jogszabályt. Másik végletként: az „Ez az ember csaló!” kijelentés, ha link útján valakire utal, nyilvánvalóan jogsértő. Mi azt gondoljuk - de erre magyarországi joggyakorlatot nem ismerünk - hogy egy tudottan jogsértő információhoz hozzáférést nyújtani nem jogszerű. Tehát igen, álláspontunk szerint egy nem jogszerű tartalomra mutató linket is el kell távolítani, ha annak jogsértő volta a linkelő számára ismert.

Forrás:
* Index

 

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Az origo cikke a Nemzeti Ifjúsági Tanácsról
Jövőképre, trendi vidéki életre, munkára és jó projektmenedzserekre van szükségük a magyar fiataloknak - mondják azok az ifjúsági szervezetek, amelyek a jövőben tanácsokkal segítik a kormányt, hogy jól döntsenek a fiatalokat érintő kérdésekben. A megkérdezett szervezeteknek nincs egyetlen konkrét ötletük sem, és többen is vannak, akik csak maguknak remélnek plusztámogatást az új együttműködéstől. Pedig lenne mit behozni, míg Európában mindenhol eurómilliókat költenek az ifjúságra, a magyar programokat nem is tartják számon.
Bővebben...