FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Követelhetjük-e, hogy az internet felejtsen?

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

Egyre gyakoribb, hogy évtizedes, már nem helytálló, így egyesek személyiségi jogait sértő információk jelennek meg a neten.
Jogunk lehet-e hozzá, hogy húsz-harminc év után az internet, de legalábbis a keresőmotorok „elfelejtsenek” bizonyos információkat, adatokat, vagy esetleg ne az első találatok között jelenjen meg egy cikk, amely ma már nem helytálló adatokat tartalmaz? Erről folyik egyre élénkebb vita Spanyolországban több eset kapcsán, de már szélesebb fórumon az Európai Unióban is.


Egy spanyol plasztikai sebész azért fordult bírósághoz, mert 1991-ben az El País című újság egy cikket jelentett meg, amelyben egy általa elkövetett esetleges műhibát is taglalt. Az ügyben feljelentés is történt, a bíróság viszont tisztázta a sebészt a vádak alól. Utóbbi információ azonban a cikkben már nem szerepel, mert korábban íródott. Ám ha a keresőbe beírjuk a doktor nevét, akkor ez a cikk az első találatok között jelenik meg. A panaszos azt szeretné elérni (és esetével nincs egyedül, vagy nyolcvanan nyújtottak be hasonló keresetet a Google ellen), hogy vegye ki keresési listájából az adott cikket, amely húsz évvel az eset után is rontja a reputációját.

Malcolm Bain, a barcelonai ID Law Partners ügyvédi iroda ügyvédje azt mondja, azért nehéz a helyzet, mert szemben áll egymással az információszabadság joga és a személyiségi jog, tehát alkotmányos jogok vannak egymással szemben. És külön probléma, hogy a két cikk – az állítás és a cáfolat – nincs egymáshoz kapcsolva a neten, mert egy automata, egy gép kezeli a programot, és helyreigazítást sem lehet kérni.

Ugyanilyen kellemetlen annak az ügyvédnek a helyzete, akit a védence képviseletében kihallgattak egy sikkasztási ügyben, és ha beírjuk a nevét egy keresőbe, csak azt találjuk, hogy kihallgatták egy bűnügyben.

Egyik esetben sem az adott cikk okoz gondot, hanem a közvetítő. Az eredeti cikk ugyanis az adott pillanatban igaz lehetett, aztán eltelt egy bizonyos idő, és változhatott a helyzet, de az a cikk egy újság szerkesztőségének archívumában, tehát papíron nem okoz zavart, mert mindenki elfelejtette. A neten viszont lehet, hogy az első találatok között jelenik meg a cikk tartalma mint releváns információ. Az információ szabadsága az eredeti cikkre vonatkozhat, de a mai megjelenése sértheti a személyiségi jogokat – mondja Malcolm Bain.

A keresőmotorok gyakran személyes adatokat forgalmaznak a hírek továbbításában, miközben azok az emberek soha nem adták engedélyüket az adataik kezeléséhez. Spanyolországban a felperesek a magánélethez való jogot alkalmazzák a közvetítők ellen. Azt követelik, hogy a motorok vegyék ki a mutatójukból ezeket az adatokat. Többen az Európai Bírósághoz fordultak, de az ügyvéd nem tud róla, hogy ilyen témában született már volna bírósági ítélet.

A Google azt mondja, az adatok kivétele cenzúra, és sérti a cég információs jogát. De Malcolm Bain szerint nem a kereső szolgáltatja az információt, hanem az újság, a kereső csak közvetít, tehát nincs erős elvi pozícióban.

Peter Fleischer, a Google személyiségi jogi tanácsadója azt kérdezi, lehet- egyáltalán szó a net felejtéséről. Legyen-e képes a net egy idő után a felejtésre, és ki dönti el, hogy mit felejtsen el?

Viviane Reding, az EU jogi biztosa mindenesetre azt javasolja, mindenkinek legyen meg az a lehetősége, hogy visszavonja adatainak online-kezelési jogát.

Ságvári Bence, az Ithaka - Információs Társadalom- és Hálózatkutató Központ ügyvezető igazgatója azt mondja, ne felejtsen az internet, mert pont a lényege veszne el, de az is igaz, hogy vannak bizonyos elfelejtendő információk, tehát különbséget kell tenni az adatok között. Európában sokkal fontosabb szempont a személyes adatok védelme, míg Amerikában ezeket gyakran felülírja az információ szabadsága. Ságvári Bence szerint technológiailag az lenne a megoldás, ha összekötnék az információkat, a fenti példában a cikkeket, tehát az állítást és a cáfolatot is.

Forrás: mr1

 

Módosítás dátuma: 2011. április 27. szerda, 19:33  

Newsflash

A közösségi terek közösségét építi a NAKVI

Több száz, Integrált Közösségi és Szolgáltató Térben (IKSZT) dolgozó szakember és vidékfejlesztő vett részt a harmadik alkalommal megrendezett Országos IKSZT Szakmai Találkozón március 12-én Budapesten.

A 2010-ben nevében és szemléletében is megújuló Vidékfejlesztési Minisztérium azzal a látásmóddal akart szakítani, ami a magyar vidékben csak mezőgazdasági termelési teret, élelmiszer-előállító egységeket látott, mondta köszöntőjében V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkár. A vidékre nemcsak gazdasági térként, hanem élettérként és kulturális térként is tekintenek, szögezte le az államtitkár.

Bővebben...