FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Civilek az őshonos gyümölcsfák megőrzéséért

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

Országos mozgalom indult a Magyarországon őshonos gyümölcsfák
megőrzéséért: Zala és Vas megyei civilek felhívására több magyarországi
településen ültetnek ritka gyümölcsfákat Gyümölcsoltó Boldogasszony napján,
március 25-én.*

A Vidékfejlesztési Minisztérium  közleménye szerint az Európai Unió (EU)
jóváhagyta az őshonos gyümölcs tájfajták szaporítását és árusítását
lehetővé tévő rendeletet, így a tárca a jogszabály megjelentetésével is
hozzájárul a kezdeményezés sikeréhez. A minisztérium feladata, hogy a
"száműzetésben tartott", elfelejtett fajtákat újra divatba hozza,
színesítve ezzel a választékot. A régi őshonos tájfajták - mint például a
Szomolyai fekete cseresznye, a Gönc vidéki sárgabarack, vagy a Szentesi
rózsavirágú naspolya - nem csak az íz és a gazdag beltartalom miatt
értékesek. Ezek a fajták ugyanis az évszázadok során tökéletesen
alkalmazkodtak a környezetükhöz, ellenállóak, és általában nem igényelnek
vegyszeres kezelést sem.

A most kezdődő akciót Kovács Gyula pórszombati erdész, örökségvédő
gyümölcstermesztő kezdeményezte. Felhívásában azt kéri, Gyümölcsoltó
Boldogasszony napján mindenki oltson, ültessen egy fát nagyszülei
hagyatékából, ezzel őrizze meg a jövőjét. A kezdeményezéshez a Vas Megyei
Önkéntes Centrum is csatlakozott, és faültetési akciót hirdetett március
25-ére, Gyümölcsoltó Boldogasszony napjára, amely Jézus Krisztus
fogantatásának ünnepe.

Tavaly szeptemberben a VM képviselője is aláírta azt a megállapodást,
amelyet Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa
kezdeményezett Magyarország természeti örökségének megóvásáért. Az
együttműködési programban a VM intézményeinek fajtagyűjteményeiből, illetve
a Kárpát-medencei Gyümölcsészeti Hálózat tagjaitól származó csemetéket és
szaporítóanyagokat kaphatnak az egyházi és önkormányzati kertek és földek.
A cél a tájfajták feltérképezése, helyi és országos adatbázis, illetve
fajtagyűjtemények létrehozása.

MTI

Módosítás dátuma: 2012. március 22. csütörtök, 09:38  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Strukturált párbeszéd az Európai Unióban

Mi is az a strukturált párbeszéd?

A strukturált párbeszéd egy konzultációs eszköz a fiatalok és az uniós döntéshozók között az ifjúságpolitika területén. Ezt az eszközt 2009-ben hozták létre annak érdekében, hogy a fiatal generáció, vagyis a 15-30 év közöttiek kinyilváníthassák a véleményüket az őket érintő kérdésekben és, hogy a válaszaik el is juthassanak az uniós döntéshozókhoz. A strukturált párbeszéd egy lehetőség, hogy a fiatalok és a döntéshozók megvitathassák az aktuális nemzeti és európai szintű ifjúságpolitikai kérdéseket, azonban egyben egy eszköz is arra, hogy az ifjúságpolitika megfeleljen az Európai Unió tagállamaiban élő fiatalok igényeinek és elvárásainak. Hangsúlyos még, hogy minél több fiatalhoz eljussanak az aktuális témák és kérdések és így az uniós döntéshozók minél több fiatal véleményét megismerhessék.
Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott, 2010-2018 közötti uniós ifjúságpolitikáról szóló állásfoglalás szerint a strukturált párbeszéd egy olyan eszköz, amely biztosítja, hogy a fiatalok véleményét figyelembe vegyék az EU ifjúsággal kapcsolatos szakpolitikáinak meghatározása során.

Bővebben...