FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Kinek állhat érdekében az atomerőművek bezáratása?

Olvasóink értékelése: / 2
ElégtelenKitűnő 

Egyelőre nincs olyan megújuló energiaforrás az emberiség kezében, amelynek révén ki lehetne váltani a most működő atomerőműveket – mondta el Szacsky Mihály, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) professzora a Pallas Páholy kül- és biztonságpolitikai klubjának szerda esti rendezvényén. A szakember élesen bírálta a napjainkat uraló atomhisztériát, mivel szerinte ezek mögött komoly gazdasági érdekek állhatnak.

Az energiafogyasztók mi vagyunk, az emberek, és ezért ebből a szempontból próbálom megközelíteni az energia jelenlegi kérdését és annak jövőjét – hangsúlyozta Szacsky. Néhány millió éven keresztül az ember a természet energiaegyensúlyát élvezte, „ha nincs Nap, akkor nincs élet a Földön” – tette hozzá. Csernobilban nem atomkatasztrófa történt, hanem emberi hiba okozta a balesetet és nem maga az atom – vélte a szakember. A szakértő beszámolt arról, hogy nem megalapozott mind a csernobili, mind a fukusimai erőmű kapcsán a kiszabadult szennyezőanyag káros hatásait túlbecsülni.

Szacsky úgy látja, hogy az ipari forradalom révén többletenergia is létrejött. Szerinte a fő problémák akkor keletkeztek, amikor a Föld kincseit elkezdtük kibányászni. Felhívta arra is a figyelmet, hogy az emberi testben másodpercenként 4-5 ezer nukleáris folyamat zajlik. Az atomkorszak egyik alapja, hogy annak kutatói megtaláltak valamit, ami a természetben van – tette hozzá. Szacsky elmondta, hogy az atomreaktor egy nagy „vaskályha”. Nem atomkatasztrófa történt Fukusimában, hanem a szökőár okozott kárt a fűtési rendszerben – tette hozzá. Paks esetében ne zárjuk ki a földrengést, de a cunamit nem érdemes számításba venni – vélte a szakértő.

Elhanyagolható az atomerőművek károsítása

Szacsky rávilágított arra, hogy a sugárzásokat két nagy részre lehet bontani: természetes és mesterséges. A mesterséges kapcsán kijelentette, hogy Hirosima és Nagaszaki mindenképpen nagy terhelést jelentett, de ez a genetikai módosulásban és az emberi evolúcióban nem nyilvánult meg – tette hozzá. Összességében, amikor az atomerőművi baleseteket és a nukleáris kísérleteket vizsgálták, arra jutottak, hogy ez csupán a mesterséges sugárzás öt százalékát jelenti – mondta Szacsky.

A jövőben az a tét, hogy lesz-e olyan politikai felelős réteg, amely nem foglalkozik az atomenergetikai hisztériával – vélte a szakember. Azzal, hogy Japán leállította az atomerőművei egy részét, rögtön csökkent a gazdaság teljesítménye, amely vélhetően a vele rivális államok érdekében is állt – tette hozzá. Föl kellene mérni, hogy az emberiségnek valójában mennyi energiára van szüksége, és ennek fényében hozni döntéseket – hangsúlyozta a szakértő.

Hallgatnak a franciák

A szakértő úgy látja, hogy az ázsiai kérdés egyelőre nyitott az energia szempontjából, de Európában is nőhet a környezeti terhelés azzal, ha bezárjuk az atomerőműveket. Szacsky szerint az energia hatalmas üzlet lett és az atomerőművek töltötték be azt a szerepet, amely stabil áramot biztosított, mert ezeket nem lehet összevissza szabályozni. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy Franciaországban semmilyen atomellenes tüntetés nem volt, ezért később exportképessé válhatnak.

A jövőt sokan a hidrogénfúziótól várják, de túl sokat egyelőre nem lehet tudni róla, ezért az atomerőművek kiváltására egyelőre nincsen alternatíva – tette hozzá. Szerinte azokat, akik hisztériát terjesztenek, a helyükre kellene tenni és az embereket föl kellene világosítani a valós energetikai helyzetről. Az energia racionalizálása és annak megfelelő használata kell legyen a legfőbb szempont a politikai döntések során – mondta Szacsky. „Nem marketingalapú, hanem tudásalapú társadalmat kell építeni.”   

A szakértő szerint a tájékoztatás annyira torz, hogy Csernobilt követően Spanyolországban sokkal súlyosabb baleset történt, és arról egyáltalán nem beszélt senki. „Inkább a tudományokkal kellene foglalkozni, hogy az emberek ne üljenek föl ostobaságoknak.” Úgy látja, hogy egy-egy kísérleti atomrobbantás sokkal nagyobb károkat okozott, mint a mostani fukusimai esemény.

 

Módosítás dátuma: 2011. június 22. szerda, 19:19  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés