FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Az oktatásban is frontokat nyit az ukrán válság

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

A tavaly év végén kezdődött, Viktor Janukovics elnök elűzésén keresztül polgárháborúba torkolló ukrajnai konfliktus komoly hatással van az oktatásban részt vevőkre is. Miközben a tanévkezdést sok helyen ágyútűz miatt halasztották el, külföldi diákok, ukrán hallgatók és egész egyetemek menekülnek Kelet-Ukrajnából, Oroszország pedig attól fél, elveszíti legtehetségesebb fiataljait.

Az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött Donyeckben október 1-jén, egy hónap késéssel nyíltak meg végül az iskolák a hagyományos szeptemberi kezdés helyett. A Donyecki Népköztársaság önjelölt vezetői szerint a legtöbb iskolában sikerült megkezdeni az iskolaévet, ám azokon a területeken, ahol harcok folynak a szeparatisták erői és az ukrán hadsereg csapatai között, a tanároknak és a szülőknek kell dönteniük arról, megnyitják-e az intézményeket. A veszély nem kicsi, hiszen a Donyeckben található 150 iskola közül 20 komolyabban, 46 pedig kisebb mértékben sérült az elmúlt hónapok harcai során.

Ki hol milyen nyelven tanulhat?
A tanévkezdés a felsőoktatásban is megkésett, 108 intézmény nem nyithatta meg kapuit szeptember 1-jén – ez háromnegyede az összes felsőoktatási intézménynek a térségben. Az intézményeket korábban a szeparatisták közlésük szerint egyenként elfoglalták, és kivonták őket a kijevi oktatási minisztérium hatásköre alól, az oktatók és a hallgatók által megválasztott rektorok helyett új vezetőket neveztek ki.

Néhány egyetem, köztük a legnagyobb helyi intézmény, a Donyecki Nemzeti Egyetem is igyekszik a konfliktus által érintett területeken kívül folytatni tevékenységét, utóbbi például a közép-ukrajnai Vinnyicába akarja áthelyezni székhelyét a kijevi kormányzat támogatásával. Hasonlóan cselekedett számos más intézmény is, elhagyva központi épületeiket és vidéki kampuszaikon folytatva a tanítást – amivel egyben sok oroszbarát helyi hallgató haragját vonták magukra. A kormány szerint eközben mintegy nyolcezer hallgató kért segítséget ahhoz, hogy a háborús zónát elhagyva más intézményben folytathassa tanulmányait.

A Krím helyzete önmagában is különleges, hiszen rövid idő alatt lett Oroszország része, miután kiszakadt Ukrajnából. Így az ott működő egyetemek is orosz fennhatóság alá kerültek. Sok hallgató, nagyrészt külföldiek döntöttek úgy, hogy inkább máshol folytatják tanulmányaikat, amit az orosz kormány azzal igyekszik ellensúlyozni, hogy egymilliárd dollárt fektetnek a helyi felsőoktatás fejlesztésébe. Emellett több mint 17 ezer orosz diákot terveznek állami ösztöndíjjal a Krímbe küldeni tanulni, és azt is bejelentették, hogy itt hozzák létre Oroszország tizedik szövetségi egyetemét, összeolvasztva számos intézményt a Tavrida Nemzeti Egyetemmel.

Az Ukrajnában zajló változások érintik Kárpátalja mintegy 150 ezres magyar lakosságát is. Janukovics elűzése után ugyanis az új Radában, azaz az ukrán parlamentben új felsőoktatási törvényt fogadtak el, amelyet Petro Poroshenko elnök nemrég ratifikált is. Ennek értelmében „a felsőoktatás nyelve az ukrán” – ha ezt a kitételt szigorúan betartatják, az a magyar nyelvű kárpátaljai felsőoktatás végét jelentheti, néhány kurzus kivételével, amelyek megtartását engedélyezték a kisebbségek által használt nyelveken.

A külföldiek haza, a hazaiak külföldre mennek
Miután megkezdődtek a harcok Kelet-Ukrajnában, a legtöbb külföldi elhagyta Donyeck és Luhanszk megyéket, a felkelés két központját. Júniusban a kijevi indiai nagykövetség ezer orvostanhallgató evakuálását szervezte meg Luhanszkból. Ukrajna igen népszerű célpont azon indiai fiatalok körében, akik orvosnak akarnak tanulni, minden évben mintegy három-ötezren tanulnak itt, az oroszbarát kézen lévő területeken azonban mára egy sem maradt.

Az amerikaiak még korábban, már áprilisban megkezdték Ukrajnában tanuló hallgatóik kimenekítését, még mielőtt a Krím csatlakozott volna Oroszországhoz. Az EESA (Eastern European Study Abroad) program vezetői akkor még azt remélték, hogy a válság békés úton rendeződhet, és arra biztatták a hallgatókat, hogy online folytassák tanulmányaikat, míg biztonságosan vissza nem térhetnek Ukrajnába.

A konfliktus nem csak Ukrajnában vezetett válsághoz az oktatásügyben: sokan a határ túloldalán is aggódnak a hosszú távú következmények miatt. Néhányan, köztük a világhírű, ismeretterjesztéssel foglalkozó tudós, Szergej Kapica is, úgy vélik, hogy ha Oroszország még jobban elszigetelődik a nemzetközi színtéren, ha még több szankciót vezetnek be ellene, az elriaszthatja az országból a fiatalokat. A szakemberek attól tartanak, olyan „brain drain”, azaz tehetségelvándorlás veheti kezdetét nyugatra, mint amilyet a Szovjetunió összeomlásakor tapasztaltak. A '90-es évek elején az ország sok tízezer, többnyire fiatal tudóst veszített így el.


Kapica szerint az elvándorlás már most is komoly probléma, hiszen a Moszkvai Fizikai és Technológiai Intézet közel 1500 tehetséges munkatársa költözött az elmúlt évtizedben nyugatra, összesen mintegy húsz százaléka az összes dolgozónak. Mivel a tudósok, kutatók képzése fejenként körülbelül egymillió dollárnak megfelelő összegbe kerül, ez azt jelenti, hogy csak ez az egy intézmény 1,5 milliárd dollárnyi szellemi tőkét veszített el.

Az orosz tehetségek megtartásának nem csak a nemzetközi elszigetelődés nem kedvez – az idén életbe léptetett szankciók miatt az egyébként is instabil gazdaság egyre inkább lejtmenetbe kapcsol, a Vlagyimir Putyin elitjével szemben álló, a kormányzatot kritizáló hangokkal szemben pedig egyre erősebben lépnek fel. Sok hallgató, frissen végzett kutató érzi ezért úgy, hogy inkább máshol próbál szerencsét, hiszen tudását nyugaton is éppúgy kamatoztathatja.

Távolról szemlélve a képet
Az ukrajnai válság a háborús, közvetlenül érintett területeken kívül is megjelent már az oktatásban. Az elmúlt hónapokban természetesen világszerte számtalan egyetemen foglalkoztak már a témával, kiemelkedik azonban közülük a müncheni Ukrán Szabad Egyetem (UFU). Ukrajnán kívül ez az egyetlen felsőoktatási intézmény, amely kurzusait ukrán nyelven tartja.

Az egyetem oktatói a világ minden tájáról érkeztek, közöttük azonban sokan vannak olyanok, akik erősen kötődnek Ukrajnához. A kampuszon az elmúlt hónapokban arra törekedtek, hogy egy olyan fórumot hozzanak létre, ahol az ukrajnai válsággal kapcsolatban szabadon vitázhatnak a hallgatók. A hallgatók nem értenek egyet mindenben – sokan vannak közöttük, akik a rebellis kelet-ukrajnai tartományokból származnak, akik nem a Janukovics elűzését követően felállt kijevi kormányzatot támogatják.

A diákok egyike, aki Tarasz néven nyilatkozott a Deutsche Welle újságírójának, elmondta: az egyetem tevékenysége nagyon fontos, mert itt a különféle nézeteket képviselő fiatalok úgy ismerhetik meg egymás véleményét, hogy nem befolyásolja őket a propaganda egyik oldalról sem. Önállóságukat az is biztosítja, hogy az intézmény elsősorban hallgatóinak tandíjából tartja fenn magát, nem kap anyagi támogatást sem az ukrán, sem pedig a német kormányzattól. Az UFU egyre több diákot fogad Ukrajnából, akik így lehetőséget kapnak nemcsak a tanulásra, de a szabad véleménycserére is, amire hazájukban sok helyütt nem.
(Készítette: Benyó Dániel)
(Fotó: Reuters)
(www.edupress.hu)

Módosítás dátuma: 2014. október 03. péntek, 21:04  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés