FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Országos bölcsész konferencia a Móra Szakkollégiumban

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

bolcsesz_konferencia02_kf

Két helyszín, nyolc szekció, huszonkilenc előadó – számokban így lehetne leírni a második Móra Akadémia Országos Bölcsészettudományi Konferenciáját, azonban ennél jóval többet rejtett az előadások sorozata.

Fotó: Kovács Ferenc

A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának segítségével létrejött rendezvényt Szajbély Mihály, a kar dékánja és Kovács Attila, a Móra Ferenc Szakkollégium igazgatója nyitotta meg, majd két részre oszlott a társaság: a kollégium nagytermében régész és történész szekciók váltották egymást, Pintér-Nagy Katalin, az SZTE Régészeti Tanszék tudományos segédmunkatársa, illetve Bencsik Péter, az SZTE Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszékének egyetemi adjunktusa vezetett. Ezeken az előadásokon szó esett szarmaták étkezési szokásairól, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 10-11. századi pásztorkészségeiről, a résztvevők kimerítő tipokronológiát kaphattak a Hajdú-Bihar megye és Rétköz területén talált fülesgombokról, kiderült, hogy volt-e római erőd a Mohácsi-szigeten és hogy harcoltak-e magyarok a vikingek soraiban, és magyar volt-e Tyrkyr, aki megjárta Amerikát, a modernkori történet szekcióban pedig a Beagle-konfliktus és a kertvárosi építéstörténet adta a témát.

A nagyteremben a néprajz szekció zárta a napot, Simon András, az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének docense vezetésével, itt egy törökszentmiklósi kézirati füzet meséit hallhatta a közönség, bepillantást nyerhetett a makói József Attila Múzeum menyasszonyláda-gyűjteményének kategorizálási folyamatának rejtelmeibe, lélekben üdülhetett a Balaton partján, és megtudhatta, hogy a néptáncot nem ajánlott egyedül űzni.

A régész-történész-néprajzos előadásokkal párhuzamosan irodalmi szekció indult a Móra kollégium olvasótermében Kelemen Zoltán, az SZTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék egyetemi docense vezetésével, ahol Lovik Károly, Titus Livius műveiről tudhattak meg érdekességeket a résztvevők, a Kékesi Márk Zoltán, az SZTE Szociális és fejlődéspszichológiai Tanszék egyetem docense által vezetett pszichológia szekció keretein belül az explicit emlékezet csodáival és az öngyilkosságot megkísérelt depressziós személyek lelkének rejtelmeivel ismerkedhetett meg a hallgatóság.

Az SZTE Vizuális kultúra és Irodalomelmélet Tanszék egyetemi tanársegédé Tóth Zoltán János koordinálta filozófia, szabad bölcsészet, film szekció fő témáiul a kortárs orosz film, a bioetikai problémák és a géphatalom szolgált, a zárást a nyelvészet képviselte, Tóth Eszter, az SZTE Magyar Nyelvészet Tanszék PhD hallgatója vezetésével, ahol az ígéret beszédaktusáról és a magyar betegségnevekről esett szó. A konferenciát Vajda Zoltán, az SZTE BTK dékánhelyettese zárta le, aki megköszönte a részvételt a szervezőknek, az előadóknak és a vendégeknek egyaránt, valamint kiemelte a szakkollégiumok az egyetemi szakmai önképzés fontosságát.

bolcsesz_konferencia05_kf

“A lényeg, hogy a hallgatóink lehetőséget kapjanak konferencia előadásokra, publikációra, a szakmai kibontakozásra” – fejtette ki Kovács Attila, a Móra Ferenc Szakkollégium igazgatója. A szakkollégiumi működés keretein belül már első- és másodéves alapszakos hallgatók is részt vehetnek konferenciákon Budapesten és más nagyvárosokban, és ami még lényeges, hogy publikálhatnak is. “Először tematizált Móra Akadémia jött létre, majd a bölcsész vonal emelkedett ki, mivel hallgatóink többsége a BTK-n folytatja tanulmányait, valamint a Móra Kollégium hagyományai, múltja, a hallgatók felkészültsége indokolttá teszi egy országos bölcsész konferencia megszervezését, amit tovább erősít jó kapcsolatunk más szakkollégiumokkal a fővárosból, illetve más nagyvárosokból” – mondta el Kovács Attila, majd elárulta, hogy középtávú célja, hogy meghonosítsa a Mórában az országos szakkollégiumi bölcsész konferenciát, két napra növelve annak időtartamát. Mivel a Tudományos Diákkörök elhalnak, felértékelődnek a szakkollégiumok, az általuk biztosított közösségben bátrabbak a kollégisták, és a szakmai műhelyek is sokat segítenek a kibontakozásban, és a konferencia-előadások egy későbbi TDK dolgozat alapjául is szolgálhatnak. “Nagy örömünkre szolgált, hogy a nagy múltú PTE Kerényi Károly Szakkollégium tizenkét hallgatója is részt vett a rendezvényen, sokat tanulhatunk tőlük a szakkollégiumi létről a közös gondolkodás által” – hangsúlyozta Kovács Attila.

A tervek szerint a mostani előadások anyaga júniusra kötet formájában megjelenik, valamint a tavasszal a Móra Szakkollégium helyet ad egy országos közgazdász konferenciának, ami iránt már több szakkollégium is érdeklődött és a Magyar Nemzeti Bank Pallasz Athéné programja is támogatja majd. “Áprilisra egy országos biológus konferenciát tervezünk, amire fizikusokat és vegyészeket is várunk” – emelte ki az igazgató. “A Móra közéletisége segít a hallgatók szakmai megnyilatkozásában, a konferenciáknak, találkozóknak és a publikációknak stratégiai jelentőségük van, vonzó lehet azok számára, akik tudományos pályára készülnek” – fűzte hozzá Kovács Attila, aki háláját fejezte ki a Bölcsészettudományi Karnak a rendezvény létrejöttéért, valamint elismerően szólt a szekcióvezetők munkájáról is.

Módosítás dátuma: 2014. december 03. szerda, 15:13  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Cseresnyés Péter: a fiatalok jó szakmáért küzdjenek

A jó képességű fiatalok ne rossz diplomáért, hanem jó szakmáért küzdjenek az iskolapadokban - mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára november 23-án A munkaerőpiac fejlesztési lehetőségei Székesfehérváron címmel rendezett szakmai konferencián. Cseresnyés Péter a város önkormányzata, a Fehérvár Anno és Ma Szociális Szövetkezet, valamint a Fejér Megyei CIC (civil információs centrum) rendezvényén kiemelte: az iparilag fejlett városokban, mint Székesfehérvár, nagyon komoly gondot okoz a munkaerőhiány, a jövő ennek megoldásán múlik. Úgy vélte, a probléma kezelésének elsődleges bázisa a szakképzés átalakítása és a hazai munkaerőpiac minőségi igényeihez igazítása.

Bővebben...