FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Dialógus a bölcsészettudományok feladatairól

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

Az informatikai iparág mely területén van szükség bölcsészekre? Miért lehet a közgazdaságtant a bölcsészettudományok közé sorolni? Mennyiben érintik a rendszerváltást követő problémák a bölcsészeket? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a kétnapos Dialógus konferencia előadói. A március 12-én és 13-án tartott rendezvény szervezőinek éppen az volt a célja, hogy a bölcsészettudományokat közelítsék más tudományágakhoz, és - ahogy egyikőjük megfogalmazta - a természettudósok, a közgazdászok, a művészek, a pedagógusok szempontjai is érvényesüljenek a diskurzusban.

„Beszéljük meg, hogyan látják ők – a természettudósok, a közgazdászok, a művészek, a pedagógusok – a bölcsészettudományokat!” – hangsúlyozta a konferencia szervezője, Pintér Tibor a rendezvény célját. „Ha belegondolunk, a bölcsészettudományok és tárgyterületeik számtalan módon hozzájárulnak mindennapi életünkhöz. Ezeket a hatásokat nem lehet számszerűsíteni, nem lehet beépíteni a gazdaságba, és nem termelnek semmit. Nem valószínű, hogy egy ügyész magával viszi a tárgyalóterembe az Újszövetséget vagy Arisztotelész etikáját, az viszont biztos, hogy – tudatosan vagy tudtán kívül – a görög–római és keresztény etika elvei szerint jár el. Amikor létszámleépítéskor az állását féltő HR-es emberek százait elbocsájtó dokumentumokat ír alá, Az ötödik pecsét dilemmájával találkozik. Emellett a szeretet és a boldogság is tipikusan olyan fogalmak, amelyekkel a bölcsészettudományok foglalkoznak. Az ember bonyolult szerkezet, nemcsak a testét, hanem a szellemét, a lelkét is karban kell tartania. Azok a mesék, amelyeket gyerekkorunkban hallunk, majd elfelejtünk, tanítanak meg minket arra és segítenek abban, hogyan kell emberként élni. Az irodalom is ilyen. Nagy laboratórium, ahol az embert megfigyelhetjük: hogyan működik különböző viszonyok között és milyen kérdések vezérlik. Mindebből pedig tanulunk” – mondta el Pintér Tibor.

A bölcsészek a mindennapi kultúra letéteményesei
A bölcsészettudományok értékőrző és értékrendteremtő feladatára hívta fel a figyelmet Bondár Zsolt, a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karának MA-hallgatója. Előadásában kiemelte: a bölcsészek mindannyian a „mindennapi kultúra”, azaz a viselkedés-, az önismereti és az érvelési kultúra letéteményesei. A rendszerváltás óta nem sikerült a magyar társadalomnak szilárd identitást, morális biztonságot teremtenie. Az ezekről folyó párbeszédben és annak elősegítésében hatalmas feladata van a bölcsészeknek, mégis gyakori, hogy aki a bölcsészettudományt választja hivatásának és a problémák megoldásába szeretne bekapcsolódni, ellenszenvvel, elutasítással szembesül. Ennek ellenére a kritikai érzék kialakítására hatalmas szükség van, amelynek bizonyításául egy fiatalokkal végzett felmérést hozott fel az előadó. A vizsgálatból kiderült, a fiatalok többsége érzékeli ugyan a világ anomáliáit, de nem akar ezekkel szembeszállni, mert úgy gondolja, hogy nincs befolyása a saját sorsát érintő tényezőkre.

A weboldalak szolgálatában
Fagyas Róbert, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának (ELTE BTK) MA-hallgatója arról beszélt, hol kapcsolódhat be az informatikába a bölcsészettudomány. Mint mondta: a bölcsészek elhelyezkedési lehetősége a munkaerőpiacon véges, ezért fontos kérdés, milyen területek állnak még előttük nyitva. Lehetőségként felhozta: a weboldalak fejlesztésébe, szöveges frissítésébe komoly szerepet kaphatnak a bölcsészek, főleg ha a keresőben minőségi szempontok szerint is rangsorolják majd a szövegeket, amin a Google már jó ideje dolgozik. Ma már egyre több karon indítanak kreatív írással foglalkozó kurzust, de a bölcsészeknek a rendszeres szemináriumidolgozat-írás is lehetőséget ad a fejlődésre. Így ők bármilyen szövegalkotási feladatot, problémát meg tudnak oldani – emelte ki az előadó.

A közgazdaságtan is bölcsészettudomány?
Dr. Kiss Károly, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója a közgazdaságtan emberképéről tartott előadást, amelynek elején leszögezte: a közgazdaságtant is a bölcsészettudományok közé lehet sorolni. Mint mondta: a közgazdaságtannak több emberképe van. Az egyik szerint a gazdasági szereplők racionálisan viselkednek, ezt azonban cáfolja számtalan eset, például a 2008-as világválság is, amellyel együtt elbukott a modern közgazdaság is, hiszen nemcsak megakadályozni, de még előrejelezni sem tudta a válságot. A másik emberkép szerint az ember ösztönlény, mindig az ösztöneit követi, és a csordaszellem jellemzi. Ebből következően a gazdaság, mint egy inga, mindig kileng, mindig ciklikus. Az önző ember képe szerint az embert mindig egyéni érdek vezérli, és a sok egyéni önzésből megszületik a közjó. Ám a leggazdagabb országokban sem igaz, hogy mindenkinek jó lenne, és hogy ne volna szegénység, így az is komoly kihívás – amit nem is próbálnak megoldani –, hogy a közgazdaságtan önző helyett önzetlen emberképre építsen. Végezetül ott a boldog ember. Ezzel kapcsolatban az előadó egy kutatást említett, amely bebizonyította: az ember boldogságának egyharmada genetikailag kódolt. Komoly kérdés azonban, hogy ha a közgazdaságtan ennyire nehezen tudja bemérni az embert, miért nem használja a behaviorizmust, az emberi viselkedés vizsgálatát? Csakhogy a gazdaság makro szinten nem tud mit kezdeni azzal, hogy az emberek, emberi csoportok különböző módon viselkednek, különböző válaszokat adnak, különbözően reagálnak. Ha pedig mikro szinten téves egy feltevés, nem lehet jó gazdasági modellt építeni – figyelmeztetett az oktató.

Jövőre is folytatódhat a dialógus
A rendhagyó konferenciát az ELTE irodalom- és kultúratudományi mesterképzésének hallgatói a BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének támogatásával rendezték meg, és már a folytatás is felmerült. „Igyekeztem úgy szervezni a konferenciát, hogy a részt vevő hallgatók neves oktatókkal, tudósokkal együtt fejthessék ki nézeteiket, majd egy közös tanulmánykötetben jelenjenek meg előadásaik. Továbbá szeretném, ha 2016-ban is lenne Dialógus konferencia a hallgatók szervezésében” – mondta el Pintér Tibor, hozzátéve: „így előadóként olyan kompetenciákat, magabiztosságot, referenciát szerezhetnek, amelyekre az egyetemen kívüli világban is nagy szükségük lesz, és megtapasztalhatják, hogy nemcsak hallgatói, hanem majdani alakítói is annak, amit most tanulnak”.

(Készítette: Wéber Anikó)
(Fotó: Horváth Bianka)
(www.edupress.hu)

Módosítás dátuma: 2015. március 14. szombat, 19:51  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés