FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Megemlékezés 1956-ról Székesfehérváron

Olvasóink értékelése: / 1
ElégtelenKitűnő 

A Kodolányi János Főiskola és az Alba Polisz Tudományos Park Egyesület, az 1956-os Emlékbizottság, a Közép- és Keleteurópai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város támogatásával, együttműködve az MTA VEAB Történettudományi Szakbizottságával, valamint a székesfehérvári Városi Levéltár és
Kutatóintézettel és a Magyar Történelmi Társulat Kelet-dunántúli Csoportjával, tisztelettel meghívja Önt
1956: A szabadság narratívái című tudományos emlékkonferenciájára.
Időpont: 2016. október 27-én,
Helyszín: Székesfehérvár,
Városháza Közgyűlési Terem
(8000 Székesfehérvár, Városház tér 1.)


A konferencia fővédnökei:
Vargha Tamás
a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára
és
Dr. Cser-Palkovics András
Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere
PROGRAM
9.30: Konferencia megnyitása
Köszöntőt mond Dr. Cser-Palkovics András polgármester és Dr. Vizi László Tamás oktatási rektorhelyettes
ELSŐ SZEKCIÓ
Elnök: Dr. Csurgai Horváth József, Városi Levéltár és Kutatóintézet
10.00–10.20: Prof. Dr. M. Kiss Sándor (RETÖRKI): Utak 1956-hoz
10.25–10.45: Dr. habil. Sáringer János (VERITAS): A hidegháború logikája? Sévres, Szuez, Budapest
10.50–11.10: Dr. habil. Simándi Irén (KJF): A Magyar Rádió ostroma
11.15–11.35: Prof. Dr. Bíró Zoltán (RETÖRKI): Ötvenhat szelleme és tanulsága nyolcvanhétben
Kérdések, vita
11.45–13.00: Ebédszünet
MÁSODIK SZEKCIÓ
Elnök: Dr. Zachar Péter Krisztián, KJF
13.00–12.20: Dr. Vizi László Tamás (KJF): 1956 és a semlegesség
13.25–13.45: Prof. Dr. Simon János (KJF, RETÖRKI): A nemzeti érdekek beépülése a geopolitika rendszerébe – A francoista
Spanyolország szerepe az 56-os magyarok támogatásában
13.50–14.10: Glavanovics Andrea (KJF): 1956 brit szemmel
14.15–14.35: Riba András László (RETÖRKI): ’56-os hatások a pártállami döntéshozatalban – Hatalomtechnika (1988-89)
Kérdések, vita
15.00-tól Szakember-találkozó
A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.

 
A Kodolányi János Főiskola és az Alba Polisz Tudományos Park Egyesület, az 1956-os Emlékbizottság, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint Székesfehérvár Megyei Jogú Város támogatásával, együttműködve az MTA VEAB Történettudományi Szakbizottságával, valamint a székesfehérvári Városi Levéltár és Kutatóintézettel és a Magyar Történelmi Társulat Kelet-dunántúli Csoportjával 2016. október 27-én tudományos emlékkonferenciát rendez Székesfehérváron az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának tiszteletére „1956: A szabadság narratívái” címmel.
 
A jelen kerek évforduló komoly lehetőséget teremt arra, hogy részleteiben újra megismertessék a szervezők a magyar társadalom és szűkebb értelemben Székesfehérvár és a megye közönségével az 1956-os forradalom és szabadságharc meghatározó, nemzettudatot formáló időszakát. Az 1956-os év eseményeivel kapcsolatosan, valamint ezek hatásával a rendszerváltoztatás időszakában – különösen helytörténeti vonatkozásban – sok minden méltatlanul elfelejtődött, mindemellett az államszocializmus korszakában számos torz nézőpont rögzülhetett a társadalmi tudatban. Az elmúlt két és fél évtized kutatásai ugyan méltó helyére emelték az eseményeket nemzetünk történelmében, azonban a mai nemzedékek mégsem ismerik kellőképpen a forradalom és szabadságharc meghatározó személyiségeit, eseményeit, országos és helytörténeti vonatkozásait.
 
A rendezvény célja: bemutatni a legújabb kutatások tükrében az 1956-os forradalom és szabadságharc eseménysorozatát és mindazokat a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális változásokat, amelyek jellemezték az adott időszakot, elősegítve ezzel a korszakról kialakuló közös magyar és összeurópai gondolkodást, ugyanakkor méltó emléket állítva ezzel a forradalom hőseinek, áldozatainak.
 
A konferencia fővédnökei Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára és Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármestere. A konferencián elnököl Dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet főigazgatója, valamint Dr. Zachar Péter Krisztián, a Kodolányi János Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára. A rendezvényen az 1956-hoz vezető utakat mutatja be megnyitó előadásában M. Kiss Sándor professzor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgató-helyettese, majd Dr. Sáringer János, a VERITAS Történetkutató Intézet főmunkatársa a nemzetközi hidegháborús körülmények és a magyar 1956-os események összefüggéseit állítja vizsgálódása középpontjába. Dr. Simándi Irén, a Kodolányi János Főiskola szakfelelős főiskolai tanára a Magyar Rádió ostromának eseményeit mutatja be eddig még nem publikált források tükrében. Dr. Vizi László Tamás, a KJF oktatási rektorhelyettese a magyar semlegesség esélyeit latolgatja az 1956-os nemzetközi politikai viszonyok elemzésével. Dr. Simon János professzor, a Kodolányi János Főiskola egyetemi tanára, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főtanácsadója a magyar forradalom visszhangját mutatja be a francoista Spanyolországban. Glavanovics Andrea, a Kodolányi János Főiskola könyvtárigazgatója a brit politika 1956-ról alkotott képét elemzi sajtóforrások bevonásával. Az 1956-os forradalom és szabadságharc máig tartó hatását és a rendszerváltoztatásban játszott szerepét állítja középpontba előadásával Dr. Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója. A konferenciát záró előadásában Riba András László, a RETÖRKI helyettes archívumvezetője a pártállami döntéshozatalt és hatalomtechnikai eszközöket elemzi az 1956-os események fényében.

A programot az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatja.
Módosítás dátuma: 2016. október 21. péntek, 12:08  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Romastratégia: a megfelelő hozzáállás hiányzik leginkább
„Az EU-elnökség egyik legfontosabb eredménye, a cigány keretstratégia megalkotása” – nyitotta meg az Európai romastratégia a gyakorlatban című előadást Csuday Balázs ENSZ-nagykövet, a beszélgetés moderátora.

Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár bevezetőjében elmondta, nehéz úgy beszélni a romákról, hogy nincsenek jelen. Balog Zoltán hozzáfűzte, ez a megállapítás csak az előadásra érvényes, hiszen a munkafolyamatokban, a politikában a romák is képviseltetik magukat és érdekeiket. Az államtitkár kiemelte, nemzetstratégiai probléma, hogy Magyarországon a születési ráta a romák körében jóval magasabb a magyarokénál; a hátrányos helyzetű gyermekek között minden második cigány. „Még nem fogtuk fel a probléma súlyát; ez egy belső Trianon: túl kicsinek érezzük országunkat, mégis mintha lemondtunk volna az egykori területek egy részéről” - jegyezte meg a politikus. „Az ilyen területeken szegregáció alakult ki – nem faji értelemben -, innen kivonult az állam, itt bontakoznak ki a konfliktusok. A területi leszakadással az a baj, hogy itt pangani fog a gazdaság, megindul a »latin-amerikanizálódás«” - fűzte hozzá.

Nagy József Barna, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziójának vezetője beszámolt róla, hogy szervezetük 2001 óta működik, és nemcsak a cigányság, de a magyarság felkarolása is céljuk. Erre a célra külön cigány-misszióval foglalkozó részleget indítottak fő munkaterületeiken, Nagyváradon illetve Bihar megyében. „A segítségnyújtást sokan próbálják ellehetetleníteni, ellenérzés vált ki magyarokból és cigányokból is. Mi – ezért is - nem az okokat keressük, nem vonunk kérdőre senkit; mi a problémákat kívánjuk megoldani.” Nagy József Barna megjegyezte: délutánonként ő maga is cigánygyerekeknek tart napközit, aminek eredményeképpen nyolc fiatal jutott el az egyetemi oktatás szintjéig. „A cigányság hagyományai lassan eltűnnek, a nyelv és a cigányzene is elfelejtődik. Mi próbáljuk mindezt visszaadni, pedig ez nem a mi feladatunk lenne” - jegyezte meg a misszióvezető. Kiemelte, a cigány kultúrában sok dolog van, amire büszkének lehet lenni, „kultúra, öntudat nélküli rétegeket viszont nem lehet megsegíteni”.

Nagy József Barna legfontosabb célként a magyarok és a romák közös pontjainak megtalálását nevezte meg. „Romániában nem látom az állam és az egyház támogatási szándékát a romák felé” - hangzott el. Nagy József Barna hozzátette: ezeken a területeken inkább a problémák szőnyeg alá söprése folyik. A szervezetnek egyébként jelenleg nincs lehetősége fejlődésre, holott az igény erre óriási lenne.

Balog Zoltán államtitkár szerint meg kell különböztetni az attitűdöt, a hozzáállást: „nem mindegy, hogy emberbarátként, vagy kötelességből nyújtunk segítséget”. A politikus azt is elmondta, a jó politika egy hátrányból – ami Magyarországon nagy hátrány – előnyt kovácsol. „A stratégia végrehajtásához azonban ember kell, méghozzá olyan, aki megfelelő hozzáállással rendelkezik. Ez utóbbi hiányzik ma leginkább Közép-Európában” - fűzte hozzá. Balog felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos e téren a keresztény üzenet, mely a testvériséget, az egyenlő jogokat hirdeti. „Ha az egyházakat és az egyéni indíttatásból segíteni akaró embereket ebből a feladatból ki akarjuk hagyni, akkor halálra ítéltük a roma stratégiát” - fejezte be.

Egy néző kérdésére Balog Zoltán úgy felelt, „amennyiben az állam juttatásokat ad, azért ellenszolgáltatásokat várhat”, példaként az iskolalátogatási kötelezettséget hozta. „Azokat a családokat kell támogatni, akik a segítség mellett munkát is vállalnak” - zárta le az államtitkár.

Bánlaki D. Stel