FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Versmondó- és Népdaléneklő Verseny - záróközlemény

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

    A XIX. ODFIE Versmondó- és népdaléneklő versenyt Kolozsváron szerveztük, 2016. február 12-14. között. Lentebb a rendezvény záróközleménye olvasható.

A rendezvény helyszínéül a János Zsigmond Unitárius Kollégium szolgált. A péntek délutáni beiratkozást követően beszélgetős műsorra került sor Mesterek társaságában címmel. Meghívottaink voltak László Noémi költő, Kocsis Tünde rendező és Bárdos Réka népdalénekes. A moderátor Rácz Norbert Zsolt kolozsvári unitárius lelkész volt. Később a fiatalok műhelymunkán vehettek részt; a népdalosok Bárdos Rékával, a versmondók pedig Kocsis Tündével. Vacsora után táncházra került sor, amit Nagy Vanda és Császár Szabolcs, a Duruzsló Néptáncegyüttes oktatói vezettek.

A tulajdonképpeni verseny szombat délelőtt kezdődött egy alkalmi áhítat után, melyet Benczédi Zsófia elsőéves teológiai hallgató tartott. Az idei versenyre 35 fiatal jelentkezett be Erdély különböző településeiről: Homoródszentpéter, Homoródalmás, Kisbacon, Olasztelek, Gyergyószentmiklós, Szentháromság, Székelyszáldobos, Vargyas, Oklánd, Kolozsvár, Magyarandrásfalva, Marosvásárhely, Nagyajta, Székelykeresztúr, Szentábrahám, Kissolymos, Ürmös, Köpec, Barót, Korond, Gagy, Gyepes és Székelyszenterzsébet.

A versenyen felváltva a népdalos és versmondó kategória jelöltjei léptek fel. A versenyt színesítették korábbi dobogósok fellépései: Dénes Erzsébet énekelt, akit hegedűn kísért Palkó Zalán Koppány, szintén énekelt Ilkei Lóránd. A LángÓl zenekar megzenésített verseivel hangolódhattunk még inkább a rendezvényre. Ebéd után a Zurboló Néptáncegyüttes lépett a színpadra, akinek a Harmadik Zenekar húzta a talpalávalót. Ezt követően a gálaműsor keretén belül Fekete Hunor népdalelőadását, majd a bírálóbizottság tagjai közül Timaru Carina esti énekét hallgathattuk meg, amit a díjak kiosztása követett. Vacsora után a Bemugri, azaz a székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium színjátszó csoportja adta elő a VÉR-TEST-VÉR című előadását. Gitáresttel zárult a verseny napja.

A versmondó verseny első díját Sánta Orsolya érdemelte ki (Kolozsvár). A dobogó második lépcsőfokára Isztojka Máté (Berde Mózes Unitárius Gimnázium képviseletében) lépett, a harmadik díjat pedig Nagy Norbert (Marosvásárhely) érdemelte ki. Különdíjban részesültek: Vincze Csenge (Kolozsvár), Farkas Anna (Kolozsvár). Bátorító díjjal térhetett haza Hajas Vince (Homoródalmás). A háromszék-felsőfehéri egyházkör különdíjait Tatár Ágnes Tekla (Ürmös) és Ilkei Klementina Imelda (Barót) vihették haza, Szőcs Boróka (Marosvásárhely) valamint Csibi Kriszta (Marosvásárhely) pedig a Magyar Ifjúsági Tanács díjait, utóbbi a közönségdíjat is kiérdemelte.

A népdaléneklő versenyen a bírálóbizottság első díját Sükei Katalalin (Olasztelek) nyerte. A második helyezést Ilkei Árpád (Vargyas) kapta meg. A harmadik díjat Balázs Helga (Gyergyószentmiklós) vitte haza. Különdíjat kapott: Lakatos Ágnes (Kisbacon). Népdal kategóriában a háromszék-felsőfehéri egyházkör különdíját a nagyajtai Fekete Kincső (Nagyajta) érdemelte ki. A közönség kedvence pedig Sükei Katalin (Olaszteletk) lett.

Vasárnap a Kolozsvár-belvárosi unitárius templomban Jobbágy Júlia segédlelkész alkalmi szolgálatával zártuk a rendezvényt.

A rendezvény támogatója a Bethlen Gábor Alap.

Forrás: http://odfie.ro/11-hirek/67-joevo-evi-rendezvenyek-szervezese-36
 

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Romastratégia: a megfelelő hozzáállás hiányzik leginkább
„Az EU-elnökség egyik legfontosabb eredménye, a cigány keretstratégia megalkotása” – nyitotta meg az Európai romastratégia a gyakorlatban című előadást Csuday Balázs ENSZ-nagykövet, a beszélgetés moderátora.

Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár bevezetőjében elmondta, nehéz úgy beszélni a romákról, hogy nincsenek jelen. Balog Zoltán hozzáfűzte, ez a megállapítás csak az előadásra érvényes, hiszen a munkafolyamatokban, a politikában a romák is képviseltetik magukat és érdekeiket. Az államtitkár kiemelte, nemzetstratégiai probléma, hogy Magyarországon a születési ráta a romák körében jóval magasabb a magyarokénál; a hátrányos helyzetű gyermekek között minden második cigány. „Még nem fogtuk fel a probléma súlyát; ez egy belső Trianon: túl kicsinek érezzük országunkat, mégis mintha lemondtunk volna az egykori területek egy részéről” - jegyezte meg a politikus. „Az ilyen területeken szegregáció alakult ki – nem faji értelemben -, innen kivonult az állam, itt bontakoznak ki a konfliktusok. A területi leszakadással az a baj, hogy itt pangani fog a gazdaság, megindul a »latin-amerikanizálódás«” - fűzte hozzá.

Nagy József Barna, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziójának vezetője beszámolt róla, hogy szervezetük 2001 óta működik, és nemcsak a cigányság, de a magyarság felkarolása is céljuk. Erre a célra külön cigány-misszióval foglalkozó részleget indítottak fő munkaterületeiken, Nagyváradon illetve Bihar megyében. „A segítségnyújtást sokan próbálják ellehetetleníteni, ellenérzés vált ki magyarokból és cigányokból is. Mi – ezért is - nem az okokat keressük, nem vonunk kérdőre senkit; mi a problémákat kívánjuk megoldani.” Nagy József Barna megjegyezte: délutánonként ő maga is cigánygyerekeknek tart napközit, aminek eredményeképpen nyolc fiatal jutott el az egyetemi oktatás szintjéig. „A cigányság hagyományai lassan eltűnnek, a nyelv és a cigányzene is elfelejtődik. Mi próbáljuk mindezt visszaadni, pedig ez nem a mi feladatunk lenne” - jegyezte meg a misszióvezető. Kiemelte, a cigány kultúrában sok dolog van, amire büszkének lehet lenni, „kultúra, öntudat nélküli rétegeket viszont nem lehet megsegíteni”.

Nagy József Barna legfontosabb célként a magyarok és a romák közös pontjainak megtalálását nevezte meg. „Romániában nem látom az állam és az egyház támogatási szándékát a romák felé” - hangzott el. Nagy József Barna hozzátette: ezeken a területeken inkább a problémák szőnyeg alá söprése folyik. A szervezetnek egyébként jelenleg nincs lehetősége fejlődésre, holott az igény erre óriási lenne.

Balog Zoltán államtitkár szerint meg kell különböztetni az attitűdöt, a hozzáállást: „nem mindegy, hogy emberbarátként, vagy kötelességből nyújtunk segítséget”. A politikus azt is elmondta, a jó politika egy hátrányból – ami Magyarországon nagy hátrány – előnyt kovácsol. „A stratégia végrehajtásához azonban ember kell, méghozzá olyan, aki megfelelő hozzáállással rendelkezik. Ez utóbbi hiányzik ma leginkább Közép-Európában” - fűzte hozzá. Balog felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon fontos e téren a keresztény üzenet, mely a testvériséget, az egyenlő jogokat hirdeti. „Ha az egyházakat és az egyéni indíttatásból segíteni akaró embereket ebből a feladatból ki akarjuk hagyni, akkor halálra ítéltük a roma stratégiát” - fejezte be.

Egy néző kérdésére Balog Zoltán úgy felelt, „amennyiben az állam juttatásokat ad, azért ellenszolgáltatásokat várhat”, példaként az iskolalátogatási kötelezettséget hozta. „Azokat a családokat kell támogatni, akik a segítség mellett munkát is vállalnak” - zárta le az államtitkár.

Bánlaki D. Stel