FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Jogi nehézségek akadályozzák a uniós és állami digitális könyvtárak feltöltését

Olvasóink értékelése: / 0
ElégtelenKitűnő 

A világban összesen hozzávetőlegesen 120-210 millió könyvcím létezik, az adatok forrásoktól és becslésektől függően szóródnak. Ezzel szemben az Europeanában, az Európai Unió nagy online könyvtárában ebből az óriási kínálatból alig 15 millió mű hozzáférhető digitális formátumban, ráadásul ennek a mennyiségnek is csak egy töredéke könyv, a nagy része kép, hang vagy éppen film. A Google Books, tehát egy magáncég projektjében máris 1,8 millió magyar könyv lelhető fel, míg az uniós tárhelyen alig 30 ezer, az Országos Széchenyi Könyvtár gondozásában működő gyűjteményben, a Magyar Elektronikus Könyvtárban pedig még ennél is kevesebb, mindössze 9335 magyar könyv olvasható.

Jogi nehézségek akadályozzák a uniós és állami digitális könyvtárak feltöltését, miközben a Google itt is beelőz.  Mire kínál megoldást egy új uniós irányelvtervezet?

A világban összesen hozzávetőlegesen 120-210 millió könyvcím létezik, az adatok forrásoktól és becslésektől függően szóródnak. Ezzel szemben az Europeanában, az Európai Unió nagy online könyvtárában ebből az óriási kínálatból alig 15 millió mű hozzáférhető digitális formátumban, ráadásul ennek a mennyiségnek is csak egy töredéke könyv, a nagy része kép, hang vagy éppen film. A Google Books, tehát egy magáncég projektjében máris 1,8 millió magyar könyv lelhető fel, míg az uniós tárhelyen alig 30 ezer, az Országos Széchenyi Könyvtár gondozásában működő gyűjteményben, a Magyar Elektronikus Könyvtárban pedig még ennél is kevesebb, mindössze 9335 magyar könyv olvasható.
Hogyan lehet ilyen hatalmas különbség a különböző digitalizációs projektek állásában? A kérdésre a választ a szerzői jog adja meg. A Google ugyanis - egy jó ideig legalábbis - egyszerűen nem foglalkozott azokkal a szerzői jogi akadályokkal, amelyeket az állami, uniós finanszírozású projektek kénytelenek betartani.

A szerzői jogi szabályozás arra a megfontolásra épül, hogy a szerző számára kell fenntartani a művekkel kapcsolatos valamennyi döntési lehetőséget, hiszen ez tűnik a leginkább hatékonynak. Könnyen belátható, hogy már csak az önkifejezés szabadsága szempontjából is mindenképp okosabb a szerzőre bízni a publikációról való döntést, mint valamely felsőbb hatalomra, legyen az egy világi vagy egy egyházi uralkodó, esetleg a nyomda tulajdonosa.  Az engedélyezés fő szabálya alól természetesen mindig is voltak kivételek, az analóg világban ennek már hosszú története és kialakult gyakorlata van.

Az egyik ilyen "történelmi" kivétel az, ha a szerző de facto képtelen valamennyi felhasználóval közvetlenül megegyezést kötni, mint például a kocsmai élőzenés előadások esetében. Ilyenkor a szerzők (előadók, hangfelvétel-előállítók) képviselete, a közös jogkezelő szervezet ad egy átalányjellegű engedélyt a kocsma számára, vagyis nem kell minden jogosultat egyenként megkeresni. Ugyanígy háttérbe szorulhat a szerző döntési joga, ha valamilyen erős társadalmi érdek felülírja azt. A tudományos kutatás szabadsága például ilyen fontos érdek, a jog tehát felmenti a felhasználókat az alól, hogy minden egyes idézet esetében engedélyt kérjenek az eredeti szerzőtől. Ilyen nagyobb társadalmi érdek volt kezdettől fogva a kulturális örökség megőrzésének célja is, amelyet a szabályozás a szabad felhasználás kiszélesítésével támogatott. Senkinek eszébe sem jutna például a szerző engedélyét kérni, amikor a könyvtári archiváláshoz másolatok készülnek a könyvről, vagy amikor valaki kikölcsönöz egy könyvet. (Ez utóbbihoz boldogabb országokban persze valamiféle kompenzációt kapnak a szerzők, legfeljebb nem az olvasóktól, hanem a könyvtárakat fenntartó államtól.)

A digitális világ technikailag nagyon sokmindent megváltoztatott, a jog azonban egyes területeken egyelőre nem tudott megfelelni az új kihívásoknak. A szerzői engedélyezési jog természetesen a digitális és online tartalmakra is kiterjedt, de az analóg példákkal ellentétben jogilag egyelőre szinte teljesen rendezetlen a művek engedély nélküli, de jogszerű felhasználása. Jelenleg nem lehet a klasszikus könyvtár mintájára a szerző engedélye nélkül kölcsönbe adni digitális műpéldányokat, így jogilag teljesen lehetetlen például könyvtárban mondjuk egy e-book olvasóra letölteni egy könyvet és nem lehet a digitálisan archivált műpéldányokat online hozzáférhetővé tenni sem. A digitalizált anyagok online elérését akadályozza az is, hogy igen sok esetben nem ismert a szerző vagy nem tudjuk, hol tartózkodik. Az ilyen, magukra hagyott műveket hívjuk árva műveknek, amelyek esetében gyakorlatilag lehetetlen a szerző egyedi engedélyének beszerzése.

Ma már jól látszik, hogy a szerzői jogi oltalom időtartamának hossza ezt a káros, senki által nem kívánt mellékhatást is magával hozta: minél hosszabb ugyanis a védelem időtartama, annál nagyobb az esélye, hogy az alkotónak nyoma veszik, a mű elárvul, így pedig nem lehet tőle engedélyt sem szerezni a felhasználásra.

Bár a kulturális örökség még védett részének legalább 40 százaléka árva, valójában nagyon nehéz megállapítani, hogy mely esetekben csak a felhasználó lustasága miatt nem található a szerző és mely esetekben tekinthető tényleg árvának egy mű. Nyilvánvalóan nem árva például egyetlen Esterházy-regény sem, bár lehet, hogy kicsit meg kell dolgozni a szerző eléréséért, ha felcsapjuk a telefonkönyvet, ott ugyanis nem találjuk meg azonnal Esterházy Péter elérhetőségét. Emiatt a helyzet megoldása sem egyszerű: igen nehéz azt meghatározni,hogy objektíve melyik szerző nem található, vagy nem ismert.

Az Európai Bizottság legújabb irányelv-tervezete (a szöveg egyelőre csak angolul hozzáférhető pdf-formátumban) pedig éppen ezt célozza: szabaddá teszi az árva művek felhasználását a kulturális örökség megőrzése céljából, tehát mondjuk egy digitális könyvtár számára, de ennek minimális előfeltételévé teszi a szerző gondos keresését. Be kell látni, ez a lehető legjobb megoldás, hiszen ilyen felmentés nélkül a mű soha nem válna jogszerűen hozzáférhetővé digitálisan a nagyközönség számára. Az irányelv-javaslat elfogadása megnyithatja a jogszerű utat az európai digitális könyvtári állomány meghatványozása előtt.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a gondos keresés ember- és időigényes feladat, következésképpen költséges tevékenység, ami a könyvtárak számára továbbra is komoly feladatot jelent majd. Azt pedig még az Európai Bizottság sem tudja, hogy mennyi pénz kell erre és főleg, hogy azt honnan lehet előteremteni.

És ne feledkezzünk meg arról, hogy ez a szabályozás csak az árva művekre vonatkozik: a többi könyvre továbbra is a fő szabály fog vonatkozni. Vagyis ezentúl is külön engedélyt kell kérni a kölcsönző-programokhoz és ahhoz is, hogy online hozzáférhető legyen a mű. Így még mindig távol leszünk a mindent tartalmazó digitális könyvtár álmától, amely könnyen lehet, hogy a jogi és finanszírozási nehézségek miatt csak az elsüllyedt alkotások tárháza lesz.

Forrás: Komment.hu,


Nem tökély a Google Books, de attól még jól használható

A Google Books projektet számos kritika érte a hibás metaadatok, a keresési funkcionalitás problémái, a szerzői jogok megsértése és a szkennelt szövegek olvashatósága miatt. A cikk a szkennelt szövegek olvashatóságával kapcsolatos előzetes vizsgálat eredményeiről számol be. Ötven véletlenszerűen kiválasztott könyv 2500 oldalát vizsgálták. Az eredmények szerint az oldalak alig egy százalékában akadt olyan hiba, ami befolyásolta az olvashatóságot. A cikk úgy véli, hogy bár a Google Books nem tökéletes, a mintavétel során vizsgált szövegek többsége olvashatónak bizonyult. (autoref.)
Forrás: Humanus

Módosítás dátuma: 2011. július 06. szerda, 10:19  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Törvény készül a táboroztatás szabályozására

Jelenleg nincs olyan szabályozás, amely meghatározná a nyári táboroztatás rendjét. Ezen kíván változtatni Mihalovics Péter, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Új Nemzedék Jövőjéért felelős miniszteri biztosa, aki még a 2012-es táboroztatási időszak előtt szeretné elfogadtatni - az őszre tervezett parlamenti vitát követően - az erről szóló törvényt - hangzott el a május 27-én, egy budapesti játszótéren rendezett sajtótájékoztatón. A törvény megalkotásában nyújt segítséget a Táboroztatók Országos Egyesülete (TOE). Elnöke, Sárváry István elmondta: jelenleg megszámlálhatatlanul sok tábor működik Magyarországon. Azért, hogy a miniszteri biztos felmérje a hazai táborok helyzetét, regisztrációs oldal nyílik a TOE honlapján. A toe.hu-n regisztrálók így a törvényalkotási folyamatban is részt vehetnek - mondta el Sárváry István.

Bővebben...