FIATALOK.INFO

Ifjúsági információs honlap

  • A betűméret növelése
  • Alapértelmezett betűméret
  • A betűméret csökkentése

Kun és magyar származású volt a románok Vlaicu vajdája - Bukarest leállíttatta a DNS-vizsgálatokat

Olvasóink értékelése: / 88
ElégtelenKitűnő 
Az új román kulturális miniszter, Puiu Hasotti leállíttatta a Basarab fejedelmi család származását célzó kutatásokat – írta szerdán a Székely Hírmondó. A bukaresti régészeti intézet kutatócsoportja DNS-vizsgálatot végzett Vlaicu Voda maradványain, a cél az volt, hogy tisztázzák végre a román vajdák eredetét. A Székely Hírmondó megkérdezte az ügyben Kádár Gyula történészt, a Történelmi Magazin folyóirat főszerkesztőjét.
– Ki volt I. Vladislav, románosított néven Vlaicu vajda?
– Vlaicu a 14. század második felében Havaselve vajdája volt. Sírja Curtea de Argesen található. Mielőtt bővebben beszélnénk róla, meg kell jegyezni, hogy erős túlzás, amikor a román vajdák sírjai feltárásának során ezerötszáz–kétezer évet emlegetnek. Az első román vajdákról csak a 13. századtól beszélhetünk, tehát legfeljebb 800 éves történelmi múltat lehet igazolni. Talán Vlaicu sírja az egyik legkorábbi, de ez is mindössze 635 évre tekint vissza, ami pedig háromszor kevesebb, mint a kétezer év. A Vlai­cu vajda maradványait tartalmazó sírt idén június 28-án, a Román Tudományos Akadémia jóváhagyásával tárták fel. I. Basarab Vladislav 1325–1377 között élt, 1364-től uralkodott. Édesanyja magyar származású, a magyar királyok távoli rokona, Dobokay Klára volt. Némely román történetíró Doamna Mariát emleget. Vladislav, románosan Vlaicu édesapja Nicolae Alexandru, a vajdaságot alapító Basarab fia volt. A Basarabok kun–tatár származása nyilvánvaló, családfájuk visszavezethető egészen Dzsingisz kánig. Rásonyi László turkológus professzor szerint a Basarab szó jelentése „leigázó apa”, a török „bas” leigázni, lenyomni jelentéssel bír. A Havaselvét megalapító vajda az Aranyhorda hercege, Batu kán ükunokája, Dzsingisz kán hetedízigleni leszármazottja volt.
– Miért baj az, ha egyértelműen bebizonyosodik, hogy Vlaicu vajda kun származású volt?
– Számukra jobb a mítosz, azaz a dák–római származtatás, az imaginárius őstörténet, mert azzal igazolni lehet a több ezer éves ősiséget Erdélyben és a mai Románia egész területén. Míg a kun származású vajdák létezésének elismerése azt mutatná, hogy a vlachokat, a románok elődeit, a hajdani Kunország területén a kun vezetőréteg szervezte államba. El kellene ismerni, hogy a román etnogenézis része a kun is. Ez baj Bukarestnek, mert még mindig fontosabb a „tiszta” dák–római származás tézise, mint elfogadni, hogy a román államiság kezdete a kunokhoz kötődik, tehát csak a 13–14. századig vezethető vissza. Nos, ezért kellett leállítani a DNS-vizsgálatokat is.
– Mikor jön el az idő, amikor nyíltan, tudományos megközelítésben lehet majd beszélni a románok korai történelméről?
– Nyíltan és őszintén csak akkor fognak beszélni erről, amikor már a székely tömbmagyarságot is felszámolták, úgy, ahogy Erdély magyar régióival és városaival tették. Akkor talán elmondják, milyen kár, hogy a szorgalmas német és magyar lakosság kis lélekszámban él Erdélyben, mert e régió kulturálisan és gazdaságilag is gazdagabb lenne. Ha megvalósul a magyartalanítás, akkor már nem kell tartani Erdély elvesztésétől, akkor már nem lesz szükség a történelem meghamisítására sem.
Lévai Barna - Székely Hírmondó, forrás: Történelemportál.hu
Módosítás dátuma: 2012. július 07. szombat, 23:08  

Szavazás

Melyik múzeumot látogatnád meg legközelebb?
 

Bejelentkezés

Advertisement

Featured Links:

keresés


Newsflash

Az IKSZ félévzáró politikai estje

A nyáresti időpont ellenére, közel ötven IKSZ-es gyűlt

Megnyitó beszédében Azbej Tristan, az IKSZ alelnöke számolt be a szervezet rohamos mennyiségi és minőségi bővüléséről, és rámutatott, hogy a csatlakozó fiatalok ösztönösen ráéreznek a kereszténydemokrata eszmeiségre.

A folytatásban Vida Zoltán, II. kerületi IKSZ elnök számolt be a Lengyel-Magyar Összetartozás programsorozatról. Megismerhettük a zarándoklatokat és országos rajzpályázatot is magába foglaló, nagysikerű program hátterében álló hatalmas szervezőmunkát, és szó esett az IKSZ-esek segítségnyújtásáról is.

Ezután Rétvári Bence államtitkár, az IKSZ volt elnöke baráti hangvételű előadásban beszélt a kormányzással kapcsolatos személyes élményeiről és meglátásairól, majd az elnökség részéről Stágel Bence, Törcsi Péter és Gaal Gergő mondott el vitaindító gondolatokat a fiatal kereszténydemokráciáról, a szervezeti működésünk aktivizálásáról, és helyünkről a jobboldali szövetségben.

A kialakult vita minden jelenlevőt megmozgatott és a program hivatalos lezárása után a késő esti órákba nyúlva folytatódott. Abban a legtöbb résztvevő egyetértett, hogy az IKSZ egyik küldetése, hogy integrálja a közéletbe beleszólni kívánó keresztény közösségeket, és egyben önmaga is integrálódjon az átfogó polgári és nemzeti szövetségi rendszerbe.

Utóbbit kompromisszumképesen, de a karakterünk megőrzése mellett kell tennünk, és az olyan értékek következetes képviselete mellett, mint a: családpártiság, a nemzeti összetartozás gondolata, az élet és a teremtett világ védelme. Nem szabad ugyanakkor elvesznünk a kereszténydemokrata eszmeiség fennkölt megfogalmazásában; a világnézetünknek továbbra is konkrét kezdeményezésekben, és általában az élet és a politika leggyakorlatiasabb dolgaiban kell megmutatkoznia.

Azbej Tristan
Észak-Magyarországi Régióért felelős alelnök